Különös hely ez

A hely szelleme nagyon tetszik. Mérkőzés után összeölelkezik a két nagy ellenfél a szorítóban, és egymás kezét magasra feltartva ünnepel, tisztelve az ellenfél hősiességét. Előfordult ez már párszor a történelemben. Szép példa az emberséges magatartásra, bár még szebb lett volna, ha ütközet előtt/helyett tisztelték volna egymást, nem kellett volna embertömegeknek velük halni. De az emberiség történelme már csak ilyen, az ellenfélnek van egy vára, akkor azt addig kell lőni, rombolni, embereit kardélre hányni, amíg csak lehet, amíg tart a lőpor. Utólag meg mindenki nagyon fogja majd tisztelni a sajátjait ezért a tömeggyilkosságért. Nos, itt lezajlott az ütközet, tudjuk, kik győztek, Zrínyi meghalt, vagy kirohant hősiesen, vagy nem, de mindenképpen belehalt a vereségbe, ahogy a szultán is meghalt, feltehetően még az ostrom alatt, csak ezt talán sokáig titkolták. Van a vár, a kard, az ágyú helye, és van Szigetvártól északra a török-magyar barátság emlékpark, ahol a két vezér hatalmas domborműve egymás mellet látható. Idejárnak törökök is, magyarok is emlékezni. Ne, ne romboljuk le a háborúk után az ellenfél hősi emlékműveit. És ők se rombolják le a miénket! Maradjon valami látogatható, talán tisztelhető emlék, odajárhatnánk tanítgatni a gyerekeinket, hogy látod, látod, a sok hülye bácsi szanaszét aprította egymást, de te tanuld meg, az ő példájukból, hogy ilyent többé ne csináljunk! Egyébként a parkot ajánlom is mindenkinek, de még mennyire!