Jónak mondható halászlé és somlói, szinte ehetetlen, elsózott haltepertő

A hajópadlós, lambériás mennyezetű beltér dekorációjában kevés elem utal a műfajra, leginkább századfordulós sörreklámokkal díszítették a falakat.
Az étlap gerincét a hagyományos magyar konyha fogásai teszik ki, amit néhány nemzetközi és mediterrán ihletésű kompozíció színesít.
Előételképpen haltepertőt rendeltem, amit afrikai harcsából készítettek pontyból finomabb de nem ez a fő baj, hanem, hogy kiszárították és brutálisan elsózták. Adtak mellé uborka-, paprika-, lilahagymaszeleteket és paradicsomcikkeket. A halászlé élvezhető, a hal kissé túlfőtt, frissége elfogadható, de nem kicsattanó. Ezzel együtt a produkció jobb az átlagnál. Értékeltem, hogy megkérdezték, hogy kérek-e belsőséget, amiért nem számolnak fel plusz pénzt, hanem a halhús rovására kaphat a vendég ikrát és haltejet, mint megtudtam 18 deka hal, illetve belsőség kerül a lébe. Egyszerű minőségű friss kenyeret, kissé fonnyadt, de még élvezhető hegyes erőst, Erős Pistát, valamint remek friss chilit adtak mellé. A somlói galuska szaftos, a tejszínhab valódi, a csokimártás korrekt, mazsolát, diót nem azonosítottam az egyébként átlagnál jobb desszertben.
Kiszolgálás udvarias, kissé személytelen.
A kommersz habzókkal együtt közel harminc bort tartanak a magyar élvonalból és a minőségelvű második vonalbeli pincészetektől, ezek közül hatot decire is kimérnek. Gösser és Edelweiss sört csapolnak, palackban a Heineken portfólió néhány további söre mellett tartanak Köstritzer barnát és Radebergert is. A zömmel kommersz tömények közül a nagykörűi Bulyáki pálinkák emelkednek ki.