Szolnokon 1933-ban alakult a városi múzeum, mely 1952-ben kapott helyet a Kossuth téren álló szép klasszicista épületben. Az épület 1860-ban eredetileg bérháznak készült, majd Magyar Király Szállodaként működött. A műemléképület teljes rekonstrukciója 1996-ra fejeződött be, s erre az évre elnyerte az Év Múzeuma címet, majd 2004-ben ismét megkapta e kitüntető elismerést.
Tovább olvasom >>
Nyitva tartás:
I. 18-XII. 11. : K-V 9-17 óráig
Kiállítások
Városi polgárok a századelőn
A "lakásba" belépve a konyhát pillantjuk meg először, mely a háztartási munkák színhelye, gyakran a cseléd hálóhelye is. Legfontosabb bútorai a legtöbbször fehérre festett konyhaszekrény, konyhaasztal, konyhaszékek, stelázsi, vizespad, szenes-, fás- és szemetesláda, valamint a takaréktűzhely.
Népélet a Közép-Tiszavidéken
A XIX-XX. század fordulójára kialakult egy sajátos paraszti kultúra, amelyben még a régi tárgyak, eljárások, a századokon át formálódott szemlélet keveredik a megjelenő újjal. A kiállítás ezt az átmeneti korszakot mutatja be tárgyaival, a tárgyak környezetével, rajzok, fotók segítségével.
Vendégségben őseink háza táján
Az emberi közösségek történetének, életének egyik fontos színtere a település, a ház, s annak közvetlen környezete. Egyes régészeti korszakokban ez gyakran kiegészül azzal, hogy a gazdasági funkció mellett a ház, a rítusok, áldozatok színhelye is, sőt az újkőkorban az is előfordul, hogy a temetkezés színhelye is. A kiállítás öt korszak lakóépítmény-típusát mutatja be úgy, hogy figyelmet fordít a házakat építő, a bennük lakó, élő emberek hitvilágára, temetkezéseire is.
Mesterségek művészete - Népművészet Jász-Nagykun-Szolnok megyében
A paraszti kultúra tárgykészletének jelentős része a mesteremberek kezéből került ki. A XVII-XVIII. században megnövekedett a céhes és kézműipar termékeinek szerepe a paraszti háztartásban. Létrejöttek a jelentősebb népművészeti központok.
Jászok és kunok a magyarok magyarok között
A Szolnoki Művésztelep tárlata
A Képtárban bemutatott alkotások a Szolnoki Művésztelep itt született alkotásain keresztül szándékozik bemutatni a város szerepét, jelentőségét, és helyét a magyar képzőművészeti életben.