Sült parizer kebab áron

Egy szép napon olyan „kiváló” ötletem volt, hogy menüétkezés helyett kipróbálom ezt a helyet. Miért nem volt jó elképzelés? Kb, fél egy körül értem a falatozóba. A két konyhai-kiszolgálói kombó feladattal megbízott dolgozó végezte a munkáját, sütöttek, daraboltak, csomagoltak. A nőnemű alkalmazott (főnök?) szenvtelenül megkérdezte mit kérek, felírta egy cetlire és mivel helyben fogyasztást választottam javasolta, hogy foglaljak helyet. A helyben fogyasztáshoz két négy-, egy kettő személyes és két nagyobb asztal, valamint állópultok álltak rendelkezésre. Mivel kebabtálat kértem, a hasáb sülésére kellett várni, a nyársakról a sült húsrészek már meghatározhatatlan ideje le voltak szelve. Ezalatt az öt perc alatt lehetőségem volt a kihelyezett, előző napi sportújság elolvasására.
Szólítottak, hogy mehetek az elkészült ételért - újabb ok a "magas" pontszám megadására a kiszolgálás osztályzásakor. Véleményem szerint a leültetett vendéget nem illik ugráltatni, ha közben van idő a kólás területi képviselővel retyegni. Megfogtam a tálcát - elengedni már nem tudtam, pozitívan nézve: MEGRAGADOTT a hely. Érzésre a kb. 1 éve nyitva tartó helyen a tálcákat még nem mosogatták. A forgalom (közben a kiszállító elvitt egy csomó ételt) mellett erre nincs idő. Mintahogy - elnéztem utánna – a honlap karbantartására sem.
Az ételről. A kebabtálon a zöldségrészek (saláta, paradicsom, hagyma) frissek voltak (eddig 5/5 pont), a választott öntet nagyon tejföl ízű (már csak 3/5). A hasáb forró, jól megsütve (felugrott 4/5-re), de sótlan. Azonban az egészet lerontotta a már korábban leszelt hús. Száraz volt és sült parizer (na egy kis jóindulattal marhapárizsi) ízű (végeredmény 2/5).
Kapnak még egy esélyt. Visszatérek egyszer délután, a pulthoz közelebb tanulmányozom az ételkészítés folyamatát és pitában is megkóstolom. Persze kizárólag elvitelre! Addig nem ajánlom senkinek a helyet.