Esti csemegézés

Kicsit csodálkozom, hogy még senki nem értékelte a helyet, hiszen 1. régóta megvan; 2. elég híres; 3. ma is teltházas volt.
Péntek este úton hazafelé tértünk be, fél 11-kor vadásznunk kellett parkoló-, majd ülőhelyet. A külső téren foglaltunk helyet, fa asztal mellett egyik oldalon fa pad, a másikon két kárpitozott, tisztítást soha nem látott szék. Nekem jutott a megtiszteltés, hogy a nemcsak koszos, hanem ráadásul még rozoga székre üljek. Háttérben hangzavar, ami egyrészt velejárója a tömegnek, másodrészt fő okozója az emeleti night club. Két pincér sürgölődött, egy középkorú és egy hatvanas. Mindkettőn fehér ing, fekete nadrág és hátul csíkos, rikító mellény. Komótos asztalhozkúszás után érdeklődött rendelésünk iránt. Higanymozgással hozta innivalónkat, majd felvette az ételrendelésünket.
Végül megegyeztünk, hogy pizzázni fogunk. Mivel szeretem a különlegességeket, ezért a tenger gyümölcsével megrakott tésztát választottam. Kissé meglepődtem, mikor egy üvegtálat raktak mellém. Kis várakozás után (előbb lesütöttek egy tucat pizzát elvitelre)- megkaptuk jussunkat. Nos a tenger gyümölcsei kagylót, rákot és tintahalkarikákat takartak. Örömömre szolgált, hogy nem a jól ismert konzerv állapotban öntötték a vékony tésztájú, jól megsütött pizzára, hanem a kétféle kagylót héjastól, a rákot is páncéljában rásütötték a pizzára. Így derült ki az üvegtál rendeltetése.
Nagyon finom és kellő mennyiségű volt a pizza, már csak a szélvész pincérre kellett várnom, fizetésügyileg.