Gyenge 2016. júliusban, a párjával járt ittÉrtékelt: 2016. augusztus 23.
Ajánlom a helyet másoknak is!
Tegnap voltunk (31.juli 12016) ebédidöben déli 12 kor asztalt elöre nemfoglaltunk s igy egy többszemélyes asztalnál elfoglaltun 2 helyet. Étlapot csak 1 darabot kaptunk mert nem volt több szabad. Sok vendég volt már 3/4 12-kor. Rendeltünk ket bográcsaban halászlét. Sajnos a halászlé nem ugy volt elkészitve ahogy kellene ,mivel televolt pirospaprikával,a halászlé elkeszitesekkor az alapé megfözese utan a z alaplen lévö zsirretegre kell szorni a pirospaprikát mert a paprika CSAK zsirban oldodik a szep piros szinet is a zsir oldja ki, tehat meg kell varni mig a paprika az alaplevénlevö zsirtükrön átszikkad nem megkeverni hogy a zsirban feloldodasa elött NE erje viz!!!! igy nem lessz a halászlé kesernyes izü a paplrikatol mert lenyegessen keveseb örölt paprikat kell felhasználni a szep szinhatás es iz eléresehez! a pincertöl kérdeztem hogy a pontyhalászté szálkatlanitva van e, válasz az volt hogy nemlehet a potyot szálkatlanitani! Erre en fölajanlottam ha akarja megmutatom hogy kell!!Sajnos ezután rendeltem egy Kárpati fogast a szosz kritikán aluli volt süritve lisztel sajnos tejszint nem látott es a minirákocskak melle ormotlan nagyravágott gombadarabok voltak a és kapor is kevés volt a szoszban. és nem burgony krolett valo az ehez az ételhez! A hölgy ismerösön kapott egy joizü fekete tanyérra talalt Gundel (szinhatás elmaradt)palacsintat aminek ö szerinte jo ize volt és a rum is kierzödött a szoszban ami nem lángolt (nem is ugy szerepelt az etlapon hogy langol) Tevedesböl a mi halászlenket a közben az asztalhoz hozzank ültetett házasparnak akartak fölszamolni!!
Ma úgy alakult, hogy... szóval, dolgom volt Szombathelyen, öcsém meg ezt a helyet javasolta. Nekem nem sok emlékem volt erről, de szívesen fejet ugrottam az ebédkalandba. Jó benyomást kelt nagyon a csárda (egyébként fogalmam sincs, hogyan kerül egy halászcsárda Szombathely közepére), kellemes a...
3-an mentünk ebédelni, egy nagyon erős időszakban, nagyon sokan voltak. A pincéreknek nem volt idejük velünk foglalkozni, végül találtunk egy 3 fős asztalt, ahova leültünk. Egy halászcsárdába azzal a gondolattal megyek, hogy ott érdemes halas ételt enni. Ketten is azt rendeltünk. Mindkettőnknek...