Tisztaságmánia és igénytelenség

Régóta terveztem ellátogatni a műintézménybe, ma megtettem. Nem néztem meg a neten az ajánlatot, mindhárom menü húsvét utáni kímélőprogramra állított szervezetek számára készült: csirkemáj, paradicsomos káposzta, valamint az általam is választott krumplis tészta.
A bejárat előtt a falra igénytelenül felragasztott "bugyik": ezekben cserélik a napi és a heti menüket. Na ez is jól kezdődik - gondoltam.
Az étteremről a gondos kommunikatív tulaj itt a leírásban sokat elárul. Tényleg kisvendéglői a hangulat, azonban zárható kis- és nagytermet nem találtam. Egybenyitott hely, a söntés résztől ld. 'drink bar' (mely két négyszemélyes asztalt is magában foglal) az éttermi rész egyetlen függönnyel választható el. Inkább mondanám síron túlinak, mint hangulatosnak. Négy, öt, valamint hétszemélyes asztalok vannak. Az asztalokon szépen mosott terítők, fóliázott reklám alátétek. A teríték a legegyszerűbb, díszítés nélküli tányérok, evőeszközök. És figyelem: az általam látott tányérok közül egy sem volt csorba, a villák pedig nem voltak görbék! Valamennyi asztalon teljes értékű, azaz hiánytalan fűszerkészlet, fogvájó. Extraként feliratozva a minőségmegőrzési idővel (?). Megirigyelhetné sok nevesebb étterem is az előbbi pár mondatban leírtakat. A wc-k szépen tisztítottak, szappan és kéztörlővel bőségesen ellátottak. Néhány negatívum. Bár állítólag 2011-ben volt felújítva, az éttermi részen a járólap a 80-as évekből származik: ódivatú, fúga nélküli. Furán hat a kísérőkön a lefolyt festék. Igyekeznek eltakarni (hangosítás az élőzenéhez, festés), jól láthatóan rossz a szigetelés, vizesedik a fal.
Az ételekről néhány szót. Megnéztem az étlapot is, tisztességes mennyiségű adagot adnak két ropiért. Fent említettem a napi menü választékot, mely deklaráltan az étterem profilja. Kétféle levesből és háromféle főételből lehet választani. Ottjártamkor a pincér (tulaj?) automatikusan a zöldséglevest hozta. Lehet, hogy a húsleves elfogyott, sőt az is lehet, hogy mondta a leveshiányt, de mivel kummogva (aki nem tudja mit jelent hallgasson Bödőcsöt), motyogva beszélt nem sokat értettem beszédéből. A leves kissé zsíros, ámde finom volt. Krumplistésztát kértem, melyhez káposztasalátát is kaptam. Lehet beszélni ár-érték arányról, továbbá feltenni a kérdést: ennyi pénzért mit vár el az ember, de én nem szeretem, ha szét van ázva a kaja és/vagy másnapos. Szóval ez a fogás pocsék és sótlan volt. A végén kis itókával 920 Ft-ot fizettem. Itthon a kritika írásakor néztem meg az ét- és itallapot. 700 Ft a menü, az általam kért almalé pedig 200, 300 vagy 260 Ft lehetett volna. Hogy is kérdezte Tornóczky Anita?
Bár az ételek messze nem a legjobban sikerültek voltak, kívánom a tulajéknak, hogy sokáig sikeresen tudják folytatni üzleti modelljüket. Úgy gondolom remekül számolnak az igények (igénytelenségek) kielégítésében. Egyszer elmegyek, egy életem, egy halálom kipróbálom a frissensültet is.