Második alkalommal a tulajdonos is foglalkozott velünk: elmondta, hogy a kávéjuk különleges aprószemű brazil, mittudom én milyen pörkölésű, savakban gazdag, ezért adják kis adagokban. (Emlékszem az Anyukám mondta étteremről szóló netes cikkben mesélte az ottani tulaj, hogy volt vendégjük, aki a presszó adagot meglátva felállt, és szó nélkül elhagyta az éttermet. ) A dupla presszó itt kb. két ujjnyi volt, hagyományos üvegpohárban. A hely alapvetően a retró utánérzésre épít, ezért például egy régi típusra hasonlító, ámde új kerékpárt is kihelyeztek dekorációnak. Gagyi. Több helyiség egybenyitásából lett egy, de nagy légterű, a főfalak kiemelésével együtt járó statikai problémákat vastag acélgerendákkal hidalták át. Ez utóbbiak szerintem jobban néznének ki rozsdásan. A szélső asztalok mellett padok, egyébként székek vannak elhelyezve (fa és műanyag vegyesen). Viszonylag jól érzi magát az ember, ha nem látja meg ezeket a hibákat. Különleges helyhez jól illik a különleges csomagolású ásványvíz is, melyet Ravazdról hoznak. Az ételekről. Sajnos étlap nincs elhelyezve, a napi menüt nem mindig hirdetik előre. A fogyasztott menünk különlegességet tartalmazott - tökleves kolbászchips-szel. Érdekes kísérlet volt, de nem lett tökéletes. Pizza volt a főétel. Állítólag egy napig hagyják kelni a tésztát, utána használják fel. A pizzatészta tényleg finom volt, de a szósz, ami szintén házi jellegűnek tűnt, finoman fogalmazva nem nyerte el a tetszésem. Ami viszont igen, hogy nincs ketchup. Igazi olaszos hangulat, csak a köcsögök esznek kecsöpöt a pizzához. Minimális különben az ételválaszték, amit én mindig jónak tartok. Így lehet garantálni a frissességet. Ezen a helyen jól tudja magát érezni az ember, kellemes a környezet, picit különleges étkek is vannak. A diákokra külön gondoltak: 20% kedvezményt kapnak egyes dolgokból. A címet pedig az ihlette, hogy a bejárati ajtó zárja rossz. Az idegenek nem tudják becsukni, a pincérnek kell minden egyes alkalommal odaugrania, egy plusz reteszelést elvégezni rajta.