Kifordított chokito

Evőtársam munkája az északi városrészbe szólította, ezért próbáltuk ki a helyet.
Az étterem előtt lett elhelyezve a kerthelyiség, terasz, vagy akárhogy hívjuk. Majdnem tele volt, ezért először benéztem. Aki szereti a retrót, otthon érezheti magát. a '80-as évekből itt ragadt csökevény, a padlótól, a lámpákig minden. Így maradt a viszonylag jól kinéző kerthelyiség. Emiatt adtam a címet, ennek a belseje a csúnya.
Kedves pincérhölgy kérdezte, mit kívánunk inni. Narancslevet mondtam, mire közölte, hogy csak fantából tud adni. Ugye nem baj, hogy pofánröhögtem? Megkérdeztem, akkor mi van rostos üdítő? Almalevet találtak.
Nos,étlapot nem találtunk, minden asztalra kirakott heti menülapot igen. Erről választottunk. Meggyleves választottam, mely befőttből készült, borzasztó volt. Eztán jött a választott párizsi szelet, "rizsával". A hús érdekesen volt elkészítve: tocsogott az olajtól, ugyanakkor lisztíze volt. Mellé száraz rizs.
Na ide se jövünk többet!