Tisztelgés ez, nem csak egy kirándulás

Hát újból Tákos... (egyszer ezt már megírtam, de beleestem a szokásos csapdába, hogy éjfél után 11 perccel mentettem a lapra, akkor meg ugyebár örökre elvész) Szóval, voltam a beregi templomokban nem is egyszer, de nem érdemes újra és újra felemlegetni őket, ha egyszer már írtunk róluk, de Tákos azért még ezek között is kivétel. Vagy két éve, emlékszem, úgy mentünk be, hogy csatlakoztunk egy kiránduló gyerekcsoporthoz és végig is ültük szépen a kihelyezett osztályfőnöki órát. Ami nem volt baj, mert érdekes volt. Most úgy jöttünk, nagyobb társasággal, hogy telefonszám elő, hölgy felkapja a telefont és már jön is. Nem úgy van ez, mint más falvakban, hogy órákig vadásztam hiába a templom kinyitóját, meg nem is úgy van ám, mint más falvakban, hogy ingyen besétálsz, itt szabott ár van, fejenként 1000 forint, de szívesen megadtuk, persze! A mezítlábas Notre-Dame... mindenki így ismeri. Hogy miért, az egy félremagyarázat. De mindegy is az. A hölgy tud hosszabban és rövidebben is előadni, abszolút profi. Engem már nem annyira az irodalmi részletek kötöttek le, mind inkább a festett kazettás burkolat, amivel nem lehet betelni. Meg ezzel az egésszel... a malomkővel a bejárat előtt, a fatoronyból való bejárattal a karzatra...szóval ez egy egyedi, megismételhetetlen csoda! Pedig te még meg sem látogattad.