Itt nemcsak sallangmentes, házias ételek igen szép választékát kínálják, hanem megannyi helyi kézműves terméket is a kiváló minőségű házi mustártól a mézen, szörpökön, savanyúságokon át a lekvárokig. Mindemellett közösségépítésre is törekednek, nemcsak a szövetkezeten keresztül, hanem olyan események szervezésével is, mint például a múlt hónapban lezajlott borkvíz.
Választékukba a népi konyha olyan kevéssé ismert fogásait is bevették, mint például a felvidéki dolka. Az italszortiment is hasonló filozófiájú, helyi termékeken alapul, legyen szó borról, sörről (a tapolcai Stari főzde igen széles palettáját kínálják), szörpökről, verjus- vagy ecetfröccsről. Ettünk egy élvezetes pisztrángkrémet, amihez adott kenyér ízre-állagra sokkal meggyőzőbb volt, mint ahogy az első látásra tűnt. Megkóstoltuk a harcsafilével felszolgált fehérboros hallevest is. Egy málnás gombócot is kóstolunk, remek, profi munka volt mind a burok, mind a töltelék. Különleges és példaértékű hely a Vörös Ló, sok hasonlóra lenne szükség szerte a Kárpát medencében.
Mivel lelkes Káptalantóti-piac látogató vagyok, ezért mindenképp meg szerettem volna nézni ezt a kávéházat is. Nem csalódtam, sőt. . Amint belép az ember, kiszáll a rohanó világból. Mosolygós emberek, lágy zene, barátságos környezet fogad, mintha a nagyihoz mennénk ebédre. Rögtön otthon érezzük magunkat, a berendezés nagyon hangulatos.
Még a toalett ajtón is kívül-belül régi fotók lógnak. A megrendelt ételek rendkívül ízletesek voltak (Fokhagymakrémleves, Zöldségleves húsgombóccal, Dödölle, Túrógombóc illetve Mákos guba). Tényleg mintha a nagyi főzte volna. Folyamatosan mosolyogtam, éreztem, ahogy feltöltődöm ebben az otthonos környezetben. Bárkinek meleg szívvel ajánlom ezt a helyet, ha ki akar lépni a hétköznapi rohanásból. Köszönöm az élményt, még biztosan visszatérek.
Olyan sokat jártam már a látványtárba, hiába, mert vagy zárva volt, vagy rendezték, meg ide a Vörös Lóba is, amikor éppen szünnap volt, most megpróbáltam biztosra menni, nem hétfő, nem szünnap, na, akkor most. . . de teljesen elcsüggedtem, amikor közölték, hogy újabban a kedd IS szünnap.
:o(( De Ildikó megszánt, látva kétségbeesésemet, mondta, hogy éppen most ment el egy nagyobb csoport, találkoztam is velük út közben, és hát van azért mit enni, de csak egyféle van. . . gombaleves és vadas. Abszolút jó! Vevő vagyok, kiáltottam! Kiültem a nagyon aranyos kis teraszra, az egykori malom patakágya fölé, gyönyörű őszi napsütésben költöttem el az ebédet. A leves pompás volt, a vadas nem kevésbé! Utána némi aranygaluskát is megkívántam, azután hársszörppel leöblítettem az egészet, kitűnő élmény ez így együtt! De a helyet már megnézni is jó, ajánlom hát mindenkinek!
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
