Tradíció az Angolkertnél

A tatai Öreg-tótól kissé távolabb, az Angolkert bejáratánál található tradicionális, Monarchia hangulatát idéző, elegáns kávézó és cukrászda, amelyet családi vállalkozásban működtetnek.
Nagyon szép, igényes, elegáns a múltat idéző berendezés, a kávét, sütit Zsolnay porcelán csészében és tányéron szervírozzák.
Jó minőségű, hagyományos, olasz pörkölésű Perté kávét főznek, a cappuccino 550 Ft-ba kerül, a koffeinmentes kávé esetében 50 Ft felárat számolnak fel.
Az asztalokon hagyományos fehér kristálycukor van bekészítve abból a típusú szovjet (vagy annak utánzata) cukorszóróból, amiből sehogy sem lehet a cukrot kiönteni. A kávé mellé kis márkázott, csomagol keksz is jár, víz viszont nem.
A sütemények választéka széles, jól ismert, hagyományos tortaszeletek és sütik, szinte mindegyiken túlteng a mű-habspray (ami nem tejszínhab, mert a tejhez nincs sok köze). Olyan régi, szinte már elfeledett sütik is felbukkannak, mint a Berliner - itt mákos változatban, a Tátra csúcs vagy a Rigó Jancsi. Szeletárak 300-400 Ft között. A 30+ feletti sütiféle között csak egyetlen menteset találtam, egy ún. diabetikus túrótortát. Úgy látszik, ide még nem tört be a nagy mentes őrület.
A személyzet a gyenge pont, totál életunt a pincérhölgy, a kiszolgálás csigalassú. A szomszéd asztalnál már majd kiestek az integetésben, mire észrevették őket. Ezért a 4 pontot sem érdemelnék meg az összesítésben, de a tradíciót mindig díjazom, ezért felfelé kerekítettem.
Csak készpénzzel lehetett fizetni, nem tudom, hogy csak éppen akkor, amikor ott voltam, vagy máskor sem lehet.