Fejtörő

Most akkor mi is legyen? Szóval, ha az egyik tagja a személyzetnek rendes, a másik meg nem, akkor az hogyan realizálódjon az osztályzatban? Bementem fagyizni. Sorállás van, elég vegyes a kép, semmi intimitás, klasszikus cukrászda, hangulatos bútorokkal, hanem egy átjáróház, mint egy pályaudvari resti sörözője. Fagylalt sokféle van, látványos, kívánatos pult. 450 egy gombóc. Mondtam, pohárba kérem, leülnék. Pisztáciát kértem, sós karamellt és Izabella szőlőt. A menetrend az, hogy a fagylalt átkerül a következő pultra, ott vár. Az előttem lévő arc jópofáskodott, húzta az időt, hangosan szerepelt, hárman is voltak, hol meggondolta magát, hol nem, hogy mit kér majd. Mondtam, hogy ok, értem a tréfát, de olvad a fagylaltom, kifizetem és enném. Juj, erre ingerült lett a fizetős nő, amúgy sem barátságos típus, hogy maradjak már, várjak, látom, hogy dolgozik, mit képzelek... nem lettem boldogabb, de igyekeztem fizetni és elhúzódni onnan. Ha nem lett volna ilyen bolondokháza-nap, akkor nyilván jobban is éreztem volna magam, a berendezés kellemes, néha átmenetre megürült egy-egy asztal, a fagylalt sem volt rossz egyébként, csak hát itt most összejött Tata fél kirándulóhada...