Van itt kiváló étterem, a Platánon kívül, a Malom és Kacsa, csúcskávézó Ébresztő néven, autentikus nápolyi pizzázó, konkrétan a Zsigmond pince, kávézó-delikát-borozó, a Gusto, valamint egy parányi szeretnivaló csokizó, a Pelle Molnár Csokimanufaktúra. A Csokizó. Talán nincs fontosabb annál, mint, hogy az ember érezze a lelkesedést, az őszinte, önzetlen élményadás igyekezetét a vendéglátóban. S ez itt megvan. Ahogy a tulajdonos-üzletvezető- pultos a csokoládékról mesél, azt tanítani lehetne, ugyanaz a hév árad belőle, mint például Csizmadia András gasztrofilozófusból, vagy Mészáros Gabriella nemzetközi borakadémikusból, ha borokról beszélnek. Tolakodásmentesen, kedélyesen, kíséretképpen megannyi információt átadva megkóstoltatott velünk 8-9 féle csokoládét, szépen felépítve a kóstolósort, apró szemenként, a ház ajándékaképpen, hogy kiválasszuk melyikből kérjük a forró csokoládénkat. Még a bonbonokból is kaptunk ajándékkóstolót. Társamnak tejcsokiszemeket kínált, nekem keserűt, de mindkettőnknek mutatott egyet a másik sorból. Kiváló csokibonbonokat is rendeltünk, főként alkoholos töltelékű keserűket, de alkoholmentes gyümölcsbetétűek is voltak a merítésben. Páratlanul jó élmény volt itt lenni, ha Tatán járunk, biztos, hogy nem kerüljük el a helyet.