Be és ki.

A végig gyenge értékelés lehet nem állja meg a helyét, mert részünkről fogyasztás nem volt.
ennek ellenére úgy döntöttem, hogy még is leírom amit nem rég itt tapasztaltam.
A Szamos vidékén voltunk több napos kiránduláson. Haza felé utunkon megálltunk a csárdánál, hogy meg ebédeljünk.
Elég meleg volt, de ennek ellenére a teraszon szerettünk volna helyet foglalni. csak olyan hely volt szabad ahova a nap oda sütött. Épp elmenőben volt egy pár, gondoltuk megvárjuk és a helyükre ülünk ahol árnyék volt. A pincér eléggé, ilyen helyen nem megengedett hangon közölte, hogy az asztal még tele van és oda nem ülhetünk. Időnk volt, meg vártuk volna míg lepakol, de ezek után jobbnak láttuk, ha távozunk. Kifele menet a belső helységben ült egy idősebb hölgy, /lehet a tulaj/ aki nem tudom mennyire volt jelen az előtte dolgoknál, de annyit mondott, "hogy ahol bejöttünk ott kell ki is menni" Nem tudtuk, hogy ez puszta útbaigazítás vagy szintén jó szándék. A pár akinek a helyére szerettünk volna leülni azt mondták erre, hogy ők is először és utoljára jártak ott. Elhiszem, hogy nagy a pörgés ilyen helyen, vendégek jönnek-mennek, lehet nem is számít 2 személy, de szomorú az ilyen hozzáállás. Megjegyzem, hogy én is dolgoztam nyári szezonban nem akármilyen forgalmas étteremben, de így sosem viselkedtem a vendégekkel.