Keve Étterem Túrkeve

Erre visszafordultam ide, jöjjön, aminek jönnie kell. Az ember nagy levegőt vesz és bemegy. Senki nem volt bent rajtam kívül éppen, nem is volt nagyon taszító, nem is volt vonzó. Egy falusi étterem. Nahát, mi van abban. . . két nő látszik, itt dolgoznak. Mondtam, kiszaladok kezet mosni. Hááát. . . ööö. . . szóval, a "piszoár" egy amolyan falmelletti vályú, mint régen a laktanyákban. Közben bejött egy pasi, egyszál trikóban és valami kempingnadrágban, nyilván itt dolgozik, nyomott egy nagy csobogósat, mint egy ló, aztán befelé sem mosott kezet, meg kifelé sem. Nyilván ő volt a szakács. Pfejjj. . . kifelé menet az étterem feléig érződik a kijövő pisiszag, ami a recsegve-ropogva nyíló, elhanyagolt WC-ből jön. Itt kellett volna futva távoznom, de már nem vitt rá a lélek, mert hát használtam már az infrastruktúrát. Kaptam étlapot, a legigénytelenebb étlap, amit láttok a képen, emlegettem két levest, azok már nincsenek, elfogytak, grízgaluska van vagy gyümölcsleves. Legyen grízgaluska. Kaptam is nagy tállal, erősen csorba szélű a tál, de hát nem lehet minden tökéletes. meregettem, ettem, amúgy átlagos menzaleves. Közben református gyerekek jöttek be nagyobb csapattal, úgy látszik ez iskolai étkezde is, "Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott! " - hangzott kórusban és itt nyilván a csobogó szakácsra gondoltak. Mögöttem két asztallal nemzetiségi kamaszok ültek, botrányos módon, nagyon hangosan káromkodtak. A végén aztán mindenkitől felhangzott az "áldás, békesség! " Pacalt kértem másodiknak a maradék kínálatból, itt krumpli nélkül adják, kenyérrel, szerény uborkával, Krumplit nem lehet hozzá kapni. A kenyér nem volt friss, a pacalt, ha jól érzékeltem, nem mosták ki megfelelően előzetesen, az uborka valami szétpuhult dolog volt. A legyeket állandóan hajtanom kellett a kenyérről is. Lelkesen integettem, hogy fizetek, kártyával is lehet szerencsére, 3400 forint igazán nem sok egy ebédért manapság, de viszont. . .

Régi 50-es,60-as évekbeli csempe a földön, igen koszosnak tűnt az idő vasfogától vagy a takarítás hiányától? Ezt nem tudtam eldönteni. Az oldalfalakon régi,lakozott,fenyő lambéria van és valami érdekes tükör megoldás a boltíven. . . Az egyik sarokban hanglemezek lógnak "díszletként" a plafonról,itt szokott zenélni a zenekar ,ha rendezvény van. A mellékhelység kapott valamikor egy új csempét, de az sem valami nagy szám. Klíma, ventilátor nincs még a kánikula idején sem ! Szó szerint meg lehet fulladni a hőségtől. Az üvegportál nem nyitható, csak fenn kis bukóra pár ablakocska, de azok sem segítenek a hőségben! Az étterem napközben menüztet,el is lehet vinni éthordóban ebédet. Talán ez az egy,ami még életben tartja ezt a helyet. Én beülős,étkező vendéget nem igen láttam,csak a kocsma részen. Az ételeik ízben nem rosszak és bőségesek is, de a környezeten ,a design-on van mit javítani a helynek,ha versenyben akarnak maradni Túrkevén. A felszolgálók kevesen vannak és eléggé türelmetlenek,feszültek voltak. Ugyanakkor igen jól el voltak egymással. Összességében Túrkevén,ha jártok nem igen érdemes betérni, ha csak nem valami retro hangulatra vágytok. .