A település centrumában álló egykori lakóházat - a mai múzeum épületét - a földbirtokos Grünberger család építtette az 1860-as években. Stílusa kuriális, mely magán viseli a helyi népi építészet jegyeit is. Falazata - terméskő alapra - vályogból készült, tetőzetét az 1960-as évekig fazsindely fedte.
Tovább olvasom >>
Gazdája 450 katasztrális hold földjével a nagybirtokosok sorába tartozott. Nyitva tartás:K-P:9-15 Szombaton és vasánap előre bejelentett csoportok részéreKiállításokA földművelés és az állattartás eszközei ÚjfehértónA szín (gazdasági melléképület) évszázadokkal korábbi funkciójában a külterjes állattartás teleltető helye volt, a belsőségben pedig állatok nyári elhelyezését szolgálta. Az elmúlt évszázad során azonban szinte kizárólag a belsőségben, illetve a tanyákon építették fel, rendszerint kettős funkcióval: nyári időben egyik részében szarvasmarhát, lovat tartottak, a másik felét pedig mezőgazdasági eszközök tárolására használták. Koncz Zoltán emlékkiállítás"Büdszentmihályon születtem 1915. áprilisában. Anyám szerette a kézimunkákat, képeket, apám - aki tanító volt - a fákat, vizeket, hegyeket. Szerettem csendben ülni dédanyám öreg házában: búboskemence, kuckó, meg egy öreg ingaóra volt mögötte, s ő kötötte a szalmát kalapnak" - vallotta Koncz Zoltán visszaemlékezéseiben. Kettős pályafutása a debreceni egyetemen kezdődött, ahol teológiát, földrajzot, történelmet és művészettörténetet tanult. Gyerekkorától vonzódott a festészethez, melynek alapfogásait - a háború után - már mint lelkész sajátította el. Újfehértó történeteA középkori Bolt, Micske és Szegegyháza megmaradt lakóiból szerveződött Újfehértó mai települése a XVI-XVII. század fordulóján. Az itt bemutatott pártamaradványt, a csatot, valamint a koporsószegeket Németh Péter bolti ásatása során találta. A micskepusztai Árpád-kori templom alapjait Kiss Lajos ásta ki 1923-ban. A kiállításon megtekinthető a 985 darabból álló középkori ezüstpénz-lelet egy része is, mely Micskepusztán, a Bodó-tagban került elő. Kisparaszti házbelső a 1920-as évekbőlA kiállításon berendezett "egyvígű ház" jellemzője, hogy kétosztatú, azaz pitvar-konyhából, valamint az utca felőli részen elhelyezkedő "ház"-ból (szoba) - áll. Födémszerkezetét egy múlt század derekán épült, elbontásra ítélt parasztházból telepítettük át. A házbelsőt a mestergerenda irányában kettévágtuk, hogy láthatóvá váljék a födémszerkezet, melynek részei: sártapasztás, deszka- vagy pórfödém, kereszt- és mestergerenda.