A település névadója?

Vác remete szobrát a helyi illetőségű Kapás Sándor szobrászművész készítette 1908-ban, amelyet több alkalommal helyeztek át a városon belül. Eredetileg a Konstantin térnél lévő Emericana egyesületi ház oldalánál állt, majd a Géza király téri Közgazdasági Szakközépiskola kertjébe került. Jelenlegi helye a Kossuth tér, ez talán már végleges lesz, egy fal előtt helyezték el. A remete egy félig barlang, félig templom szerű építmény kapuja előtt áll, talán egy sziklatemplom lehet, és egy szelíd szarvast ölel át karjával.
Nagyon jól néz ki az összhatás, mivel a mögötte lévő falat sűrűn befutotta a borostyán.
Ha igaz a legenda, akkor Vác nevének eredete Vác (Vácz) remetéhez köthető. A Bécsi Képes Krónikában maradt fenn, hogy 1074-ben egy Vácz nevű remete élt itt, akkoriban a környéket sűrű erdőség borította, s a remetéről kapta a nevét a település. Vác első történetírója, Desericzky József a XVIII. században szintén megemlékezett Vácz remetéről, s őt, mint valóban létező személyt említette írásában, miszerint Felső-Magyarországról vándorolt ide, szent meggyőződés által vezérelve, a legmegfelelőbb helyszínt keresve a szent életvitelhez.
A legenda további részében azt is megtudjuk, hogy Szent László király is kedvelte és tisztelte a remetét. A mogyoródi csata előtt László győzelmét jósolta meg a remete, és ez be is jött. Ekkor László fogadalmat tett, hogy ha győztesen tér vissza a csatából, akkor templomot épít Szűz Mária tiszteletére Vácott. Ez lett az első Váci Székesegyház.
Egy másik legenda szerint Géza király is találkozott a remetével, ő is tisztelte, és ő is ígért neki templom-, illetve kolostorépítést.
Vác remetét a pálos szerzetesek is szentként tisztelték. Emléknapja november 26.