Pincészet a Biblia árnyékában

Erdőbényéről utaztunk át Vizsolyra, természetesen a Biblia és az Árpád-kori templom megtekintésére. A látogatóközpontban kaptunk tájékoztatást a pincészetről. Mint megtudtuk, Vizsoly a középkorban fontos borkereskedelmi központ volt, mely szerepe egészen a 19. század végéig tartott. Éppen a templom előtt haladt el a Borút, a Felvidéken át egészen Lengyelországig, itt vitték fel szekereikkel a tokaji borokat is.
A településen mai napig megmaradt az a kiterjedt, szinte az egész falut behálózó pincerendszer (annak fennmaradt részei), amely ekkor épült ki.
A pincészet kötődik Károli Gáspár református lelkipásztorhoz és bibliafordítóhoz is, aki "privátban" jómódú szőlőbirtokos gazda volt, gazdag polgárként szőlői és borászata Tokajban, Göncön és Tarcalon is voltak. A pestisjárványban egy kislányán kívül az egész családja odaveszett, ekkor számolta fel birtokait és borászatát, és a pénz jelentős részét a Biblia kiadásába fektette be.
A Pincészet a Tokaj-Hegyaljai borvidék része, ennek megfelelő szőlő kultúra kapcsolódik hozzá. Ahogy fogalmazták hitvallásukban, a kiváló minőségű szőlő alapanyaghoz teszik hozzá itt a református lelkületet és a több évszázados tradíciókat. Főbb boraik: száraz furmint, édes muskotály, 5 puttonyos aszú, késői szüretelésű Vinum Reformatum , száraz szamorodni, mézbor - a "Napfény íze" mézes furmint.
Nagypapa vásárolt is néhány palackkal, melyek nem is bírták ki hazáig, a kóstolás már a szállásra visszaérkezve, Erdőbényén megkezdődött.