Aranybánya lehetne...

A felhasználói értékeléseket olvasva kicsit megnyugodtam. Ezek szerint mégsem én vagyok hisztis, csúcsigényű, finnyás vendég, hiszen mások is azt látták, amit mi tapasztaltunk (rajtam kívül még egy tanár , valamint 27! gyerek). Már az első pillanatban ledöbbentünk: a hely kinézete -térdig érő fű fogad, melyből palatetős "hajléktalanszállók" kandikálnak ki- igazán szörnyű, elhanyagolt, gazdátlan. A recepciós hölgyek végtelenül kedvesek, segítőkészek, tényleg megpróbálnak mindenben segíteni. Velük éles kontrasztban áll az állítólagos vezető hölgy, aki jobbára köszönésre sem méltatja a vendégeket, hiszen borzasztóan elfoglalt a telefonja nyomkodásával. Amikor ottlétünk 2. napján harmadszor szolgálták fel a sült húsnak titulált száraz kartonlapot fullasztó rizzsel, savanyúság és egy pohár víz nélkül, szóvá tettük, hogy kicsit unjuk a menüt. A már említett vezető hölgy pillantásra sem méltatott bennünket, igaz éppen nem a telefonjával, hanem a hasával volt elfoglalva. Sérelmünk bejelentését senki nem reagálta le a karbantartón kívül, ő azonban csúfondáros megjegyzéssel nyugtázta kollégái felé. A "svédasztalos" reggeli sem semmi. Illetve tápanyagértékét tekintve pontosan nulla. Felhigított narancslé, a kávé nincs kirakva, azt külön kell kérni és felírják, normális teát nem találsz. Mi hárommal kevesebben mentünk, mint amennyien fizettünk, és így sem volt mindenkinek huzatolt ágya,utólag huzatoltunk fel még hármat. Amikor végre a gyerekek fogára való ebéd volt, hiába kértünk repetát,nem tudtak adni, pedig addigra még eggyel kevesebben voltunk. A vacsora idején két felszolgáló próbál igazán dicséretes szorgalommal és tempóval helytállni, pontosan öt ember helyett. Néhányan valóban nagyon sokat dolgoznak, de koordinálatlanság hiányában az egész hely egy nagy, fejetlen kavalkád.