Úttörő-tábor után, úttörő étterem Zánkán.

A tavalyi nyár nem csak a Balatoni kempingezős nyaralásról szólt csak a családunknak, hanem egy gasztronómiai kirándulásról is. Egy kiadványból választottunk ki helyeket és igyekeztünk minél több étterembe eljutni. Az egyik ilyen „tivornya-túránk” a közeli Zánkára vitt el minket.
Mi azok csoportjához tartozunk, akik az étlapon először a jobb oldali sávot futják át szemükkel. Vigyázva vagyonkánkra választunk ételt és italt.
Az étterem egy nagy kanyar mellett található, így aki kocsival érkezik, először a lefordulással, azután a parkolással küzd meg. De végül mindkettő sikerült és asztalt is találtunk. Ebédidő tájékán érkeztünk, s bár minden fórumon elmondják, hogy dél és délután három között Naptól védett helyen tartózkodjunk, a kinti rész összes asztalánál ültek. Az árnyékról ugyan egy-két kisebb fa, napernyők és napvitorla gondoskodni igyekezett, mi így pompásan lesülhettünk az ebéd végére.
És itt be is fejeztem az étteremhez kapcsolódó negatívumok felsorolását. A kiszolgálás udvarias volt, az általunk rendelt üdítők mellé, tacskó kutyánk is kapott egy nagy tál, hideg vizet.
Az ételek nagyon finomak, a gyümölcsleves HIDEG volt, pompásan esett a forróságban. A tészta és a szósz kulináris élményt nyújtottak, a húsok és a köret kölcsönösen emelték ki egymás ízét. Nem kellett kiüríteni a pénztárcánkat sem teljesen.
Aki betér ide, tényleg azt érezheti, hogy vendéglátóink az gondolják, amíg nálunk voltál, addig „Neked főztem”.