Ajándék út közben

Szerintem ez nem volt nekem feljegyezve a megnézendő csodahelyek közé, úgy került a képbe, hogy út közben a nagyon kedves ragályi tiszteletes ajánlotta. Egy ilyen ajánlást csak egy bolond utasítana el, tehát mentünk is Ragályból Zubogyba, mint a szél. Ott egy kicsit körbetáncoltuk a templomot, közben hívtam a kiírt telefonszámot persze, és a lelkésznő készségesen mondta is, hogy máris küld valakit... szerintem a fiát. A srác meg is jött, barátságosan nyitott, betessékelt minket, aztán mosolyogva szabadjára hagyott, hadd örömködjek ebben a szép kőből és fából készült templomba, én meg le-fel szaladgáltam a karzatra, megbámultam mindent, amit lehet, megérintettem, amit illett. A templom sorsa, kora hasonló társaihoz, ezen a helye a 12. században építettek először templomot, aztán jöttek később a törökök is... de hát ez egy igazi, kézzel festett padokból álló, festett famennyezetű csodaság, egyszerűen nézd meg a képet, illata van a képnek is! Na, hát akkor most én is ajánlom, te meg eldöntöd, hogy érdekel vagy sem.