Aszófői Halsütő Aszófő

Beálltunk az árnyéktalan parkolóba, azután a hosszú, kellemetlen sorba a tűző napon. Maga a hely sem egy szimpatikus építmény, daráló módjára működik az egész, zsivaj, a pultból meg sorszámokat ordítanak néha. Azért végigálltuk a sort, közben elmentem a kis koedukált kézmosóba, ha már kenyeret is fogok enni. Nem volt sok köszönet benne, ott is sorbanállás volt, közös a WC-vel, mindkét nem az egy csapra koncentrálhat. Nos, egy halasnál már csak eszik az ember egy halászét is, van alaplé, ponty is, meg harcsa is, pontyot kértem és kérdésre még belsőséget is bele. Becsülettel tele is lett a tányér, de a süllőnkre meg a fogasunkra még várni kellett. Addig nekiláttam a halászlének. Nagyon szoftos alapból, ez rendben is van, ki-ki szórjon bele csípőst a saját kedve szerint. Bolti chili-szóró kisüveg van, azt lehet asztalok közötti kunyerálás formájában megszerezni. A kenyér elég vacak volt. A halászlé leve egész jó, sok halhús és sok ikra is volt benne, abszolút más hőmérséklettel és ízzel. Jó, tudjuk van az alaplé, és ebbe tesznek aztán ezt vagy azt. De ennyire eltérő ízű tartalomra nem számítottam. Azután meglett a süllő is meg a fogas, tudjuk, egy család ez, és egységesen is volt ízetlen. Abszolút semmi örömöt nem rejtett az evés. Kértem hozzá tzatzikit is, sültkrumplit is, szomorú és dögunalmas kaja kerekedett ki ebből, azért leeszegettem a gerincről, ami leeszegethető volt, Közben mások is telepedtek az asztalunkhoz megint mások otthagyták a koszos maradékukat, pont a mi asztalunk sarkán, kutyások kiküldték, hogy csak kint lehetnek, és hát az egyszerű családok egymás hegyén-hátán megeszegették, amit kértek és kaptak. A konyha folyamatosan dolgozik, kiabálások vannak, munkazaj, dől ki a forróság még a pult felett is, előre lesütött halak sorakoznak itt-ott tálcákon. Tizenvalahányezer forintot fizettünk, és nosztalgiával gondoltam közben egy jó kis Kánya Zoli-féle halebédre, vagy a szigligeti strandra. . . itt meg egyen, aki nagyon ráér erre, és ezek az igényei.

A megjelenésben nincs semmi cécó, ez egy bódé az országút mentén, előtte féltető alatt hosszú asztalok, padok, körben apácarács. A ponty szeletben, a süllő egészben, a keszeg sűrűn beirdalva, paprikás lisztbe forgatva kerül a forró olajba, ahonnan ropogósra sülve kerül ki. A halhoz friss kenyér, sült krumpli, esetleg uborka dukál.

A párom kért halat, én magam kicsit messzebb álltam meg a pulttól, mert olyan tömény volt. Az árak nem szégyenlősek, fogas, süllő, garda, pisztráng. . . Pisztrángot kóstoltam, de csak csomagolva, és otthon, mert a 71-es főút mellett, fa padokon, olajos asztaloknál, égett olaj szagban papír tálcáról 6000 forintos halat. . . Mondjuk a halon nem érződött, hogy égett lett volna az olaj. Az rendben volt. Aki egy oldalon azt írta, hogy a muskátlis teraszon semmi stressz, az nem volt ott nyáron csúcsforgalomban, amikor tízen-húszan tolonganak a pultnál, három-négy kiszolgáló kiabál, hogy kész van ez, kész van az, és egy pisztráng megrendelése, megsütése, kifizetése 40 percig tart a űző napon, annak nem tudom miből vannak az idegei. Jóllakni igencsak drága hely, kellemes ebédre meg egyszerűen alkalmatlan.

Már akkor tudtuk hogy ide visszajövünk, mert nagyon meg voltunk elégedve mindennel. Most októberben jártunk megint itt, egy keddi napon. Nem voltak szerencsére sokan, de amúgy is úgy voltunk vele, ha sokan vannak akkor is kivárjuk. A helynek továbbra is büfé jellege van, és a kiszolgáló úr is kerestetik. Mert hogy ebben sokat változott a hely. Előre kisütött halat nem akartam enni, amit akkor kivettek az olajból, flegmán közölte velem a hölgy, hogy az már elkelt, várni kell, ha nagyobb harcsa szeletet kérnék. Rendben, de ezt nem lehetne másként mondani? Hát nem, és még a mellette álló másik nővel ezt ki is pusmogták. Nem engem minősít, csak kicsit csodálkoztam rajta. Párom süllőt evett, Neki jó volt a kicsit meleg változat is. Mellé jó sok krumplit kapott, egy kis kovászos uborkával. Nem kellett sokat várnom a harcsa szeletemre, és továbbra is az ízekkel meg voltunk elégedve. De ezzel a modorral nagyon nem! Árban továbbra is nagyon megéri a hely, Szép kártyával is lehet fizetni. Ajánlom a helyet azoknak akik egy kiváló hal miatt kivárják a sorukat, azt a bizonyos tablettát meg legközelebb én is beveszem.

Őszinte, egyszerű hely ez, nincs sok variáció, bő olajban sült halakat kínálnak, az általam rendelteken kívül fogast, keszeget, harcsát is. A halak frissek voltak, megfelelően sütötték meg őket, a pontyot hamarabb is kikaphatták volna az olajból, de azért jó volt így is. A tzatzikit nagyon eltalálták. Friss ipari kenyeret adnak mindehhez. Tisztes 4 pont.

Szóval engem már előre bosszant a spártai, vagy inkább strandbüfé jelleg. Az előny, hogy nem izzadt, meztelen férfi hátat kell nézni a sorban fél óráig. Csak mondom, hogy a Balatonon nincs halászat. Onnan csak horgászok foghatnak ki halat, akik viszont nem adhatják el a fogásukat. Így a halsütőkben mindenütt román, kazah, argentin halból készülnek a fogások. A pisztráng lillafüredi, ez tiszta, ki is van írva. A többiről az összes halsütő gondosan hallgat.

Halászlé is van, bár azt nem próbáltam. Többször is voltam itt, eddig mindig bejött.

Gyönyörű a napsütötte jeges Balaton,s már indulunk is
halat enni! ! ! !