Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Csak ezek alapján nem biztos, hogy a Nereust választottam volna. Mégis jó értékelést adtam a szállodának, a sok kis javítandó részlet ellenére, mert számos előnye feledhetővé teszi a hibákat. Az épület vállalati üdülő volt, ennek kissé retro hangulata ott ül a helyen, de nem kellemetlen. Viszont óriási park, árnyas-gyepes partszakasz tartozik hozzá, vagyis az ember csak a vállára csapja törölközőjét, és kilép a vízpartra, aztán vissza, ha úgy tartja kedve. Az épület partra néző oldalát fák árnyalják, nem érzi az ember, hogy agyonnyomja a kánikula. A szobánk. . . hát, volt benne két ágy, asztal, éjjeli szekrényke, a tipikus régi vágású fenyőbútor, igen egyszerű fürdőszoba, minden tiszta és rendes, és épp csak az alvásra alkalmas, de nem vagyok kekec, a célnak megfelelt. Állítólag van csinosabb szoba is, de a miénk csak funkcionális volt. Személyzet: Sok-sok tizen-huszonéves, esetleg diákmunkás leányka,semmi baj nem volt velük. Tapasztaltam egy enyhe tanácstalanságot itt-ott, mintha néhányan tegnap kezdték volna a munkát, de nem kizárt, hogy ez tényleg így történt. Svédasztalos félpanzió: jaj, hát itt sok furcsaságot láttam, pedig jártam már pár hotelben. Mintha az aktuális (úgy értem, pillanatnyi)választék attól függött volna, mit talál éppen a konyhafőnök a raktárban (frigóban, mert sok mindent megoldottak mirelitből). Kitesznek 10 darab túrós süteményt, elfogy, kikerül egy tucat kakaós, aztán megjelenik néhány darab pohárkrém, elfogy, előkerül pár rétes, és így tovább. . . Az ételek is kicsit így: ha 5-kor eszel, látsz még valami rakott húst, 6-kor előkerül helyette valami panírozott dolog, 7-kor ebből már semmit sem látsz, hanem lesz más, de persze van olyan is, ami végig terítéken marad. Az ízek elemien egyszerűek, fűszertelenek, unalmasak. Az alapanyag csak sertés- és baromfihús volt, az sem igazán jól elkészítve. De azért mindig akadt jó étel, azért előkerült ez-az, voltaképpen majdnem szórakoztatónak találtam, hogyan startol rá a nép a dinnyére, kilesi, hoznak-e még barackot, lecsap a rétesre, és így tovább. A reggeli igencsak visszafogott, de éppenséggel megfelelt. Összességében azt hiszem, a konyha nincs igazán jó kezekben. Jó viszont az étkezde terasza, jó kint reggelizni a fák alatt, a vendégek másnap már köszönnek egymásnak, mert kevesen vannak és így könnyű ismerkedni. A szolgáltatásokról nem sokat tudok, nem kértünk semmit,nem voltak extra igényeink. Ár-érték arány: a három csillag nagyjából stimmel, a kaja alulról közelíti, a park, a kert, a strand felülről. Nekünk nagyon bejött a nyugi, nagy a hely, eloszlik a gyerekzsivaj, az apró nép nyugodtan tekereghet odakint, elfér, biztonságban van. Nem kell törölközőket kerülgetni, nem zavarják az intim szférát, a strandon sem, de a szállóban sem. Csendes a szállás éjszaka is,se hangos zene valahonnan, se hajnalig tartó buli nem zavar. A második napra olyan fesztelenek lettünk, mint régen a vállalati üdülőben. Nincs persze luxus,semmi lábrázás, elegancia, még erre utaló jel sem, de ez nem is állna jól a Nereusnak. Nem baj, hogy nem olyan mű-elegáns, mint sok más szálloda. Tippek: én erősítenék a konyhán, kitalálnám, hogy mondjuk magyaros konyha, amibe sok egyszerű, de jó étel belefér, mondjuk minden nap egy darab tájegységi, kevésbé ismert étellel, ami egy kis különlegességet vinne az egyszerű menübe fillérekért, és azt az egyszerű menüt igen ízletesre főzném meg. A legtöbb bírálat a konyhát érte, ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. És, ha eljön a felújítás ideje, megpróbálnék okosan, takarékosan valami karaktert adni az egyszerű szobáknak, de az étkezdének is. Tudom, hogy az épületben szezonon kívül kollégium üzemel. Erről az ugrott be, hogy az avétosabb épületszárnyban fiatalos, színes, kissé bolondos berendezést tennék, egy trendi kollégiumot idézve. Legyen a másik szárny a konzervatív. Összességében: igenis jópofa hely a Nereus, nem akar nagy lenni, nem is tud, de lehetne erősebb, vállalhatná jobban a bensőséges, sallangoktól mentes, egyenes feelinget, vagyis a határozottabb karakter hiányzik belőle. Meg egy jó konyhafőnök. . .
