Pannónia provincia megszervezése az időszámításunk utáni 1. századra tehető, a tartomány a mai Dunántúlt foglalta magába. Elsősorban hadászati célok vezérelték a Római Birodalmat hazánkba, de a 3-4. századra a terület közigazgatási jelentősége is nőttön-nőtt, így a gazdaság fejlesztése is megkezdődött a nyugati részeken.
Budapest legjelentősebb római kori emléke egyértelműen az Aquincum, melyet az első írásos feljegyzések szerint valamikor i. u. 89-ben alapítottak, Domitianus császár uralkodása idején. Kezdetben katonai helyőrségként működött, majd miután egyre több légiót irányítottak ide, szükségessé vált a közigazgatás kialakítása is, és ez magával hozta polgáriasodását, a városi élet megalapítását. Manapság múzeum tekinthető meg az egykori település helyén, melynek keretében végigsétálhatunk a piac, a fórum és a közfürdő romjai között.
Római kori emlék Magyarországon - Aquincum (Budapest)
Római kori emlékhelyek Magyarországon - Aquincum (Budapest)
Az 1970-es években kezdett feltárások eredményeként egy római romkert tárul a szemünk elé, ha a Scrabantia Régészeti Parkba látogatunk. A városi utak mellett egy lakóházba is bepillanthatunk, ahol egy padlófűtéssel ellátott lakószoba, valamint egy bronzműves műhely romjai is jól kivehetőek. Sopron másik jellegzetes történelmi helye a főtéren álló Fabricius- ház, mely a valaha ott állt római középületre épülve ma kőtárként funkcionál.
Római kori emlékek - Scarbantia Régészeti Park és Római Kori Kőtár, romkert (Sopron)
Szentendre római kori öröksége a belvárosban, a Bükkös-patak által határolt dombon található, mely katonai táborként működött a 2. század végétől az 5. század kezdetéig. Az 1800-as években kezdődött ásatásokat követően freskókkal és padlófűtéssel felszerelt épületeket fedeztek fel itt, de a terület nagy része a mai napig feltárásra vár, kiállító épületeit leszámítva az övezet teljesen beépítetlenül áll.
Római emlékek Magyarországon - Ferenczy Múzeumi Centrum Castrum (Szentendre)
A Nemesvámos és Veszprémfajsz között húzódó Villa Romana Baláca nem csak az országban, de Közép-Európában is páratlan méretű római villagazdaság, mely a 3-4. században épült grandiózus lakóépületeket és az egykori földbirtokosok gazdaságait rejti. Az eredeti 55 hektáros területből ma közel 2 hektár járható be, ahol testközelből ismerkedhetünk meg a korabeli életmóddal és lakáskultúrával.
Római kori emlékhelyek Magyarországon - Villa Romana - Baláca római villagazdaság (Nemesvámos - Baláca)
Visegrád egyik legkedveltebb kirándulóhelyén, a Sibrik-dombon egészen egyedülálló régészeti relikviák fogadják az arra kirándulókat. Az I. Constantinus császár ideje alatt emelt építmény olyan elképesztően erős volt, hogy még az 1970-es években is álltak helyenként másfél-két méteres falai. A vár tényleges használatban a tatárjárásig volt, 1242-ben sajnos teljesen leégett.
Különleges látnivaló a Dunakanyarban a római korból - Sibrik-dombi római erőd és az ispáni vár romjai (Visegrád)
A létesítmény római kori leletanyagát a hajdani Intercisa nevű település lakóinak hagyatékai adják, de találkozhatunk Adonyból és Baracsról származó kincsekkel is. A bemutatott tárgyak segítségével betekintést nyerhetünk az egykori lakók mindennapjaiba, munkájukba és viseletükbe, de egy 2. századi fürdő maradványai is felfedezésre várnak Dunaújvárosban, az Intercisa Múzeum - Római Kőtár és Romkertben.
Római kori emlékek - Intercisa Múzeum - Római Kőtár és Romkert (Dunaújváros)
Bölcske rendkívül gazdag ókori ereklyékben, annak ellenére, hogy valószínűleg katonai erődítmény nem üzemelt a településen. Kiemelt szerepét fekvésének köszönhette, hiszen a korabeli úthálózat egyik fontos állomása volt a dunai hídfőállás miatt. A víz alatti kutatások gyümölcsét találhatjuk tehát itt, melynek a pár éve épített Kőtár ad otthont jelenleg is.
Római emlék - Dr. Soproni Sándor Római Kori Kőtár (Bölcske)
A mai Paks és Dunakömlőd helyén terül el az egykor Lussoniumnak nevezett római kori község romja, mely a 2. században emelt védelmi rendszer, a limes része volt. A katonai táborokhoz egy idő után a polgári közigazgatás is szorosan kapcsolódott, így nem meglepő, hogy számos önellátásra berendezkedett gazdasági épületet emeltek felszínre a 2003-ban kezdődött archeológiai munkák során, melynek következtében Tolna megye első romkertjét nyitották meg itt, a történelem iránt érdeklődők nagy örömére.
Római kori emlékek Magyarországon - Lussonium Romkert (Dunakömlőd)
1955-ben egy szerencsés véletlennek köszönhetően rendkívüli jelentőségű leletekre, az egyiptomi eredetű Isis istennő templomának márványfaragványaira bukkantak Szombathelyen. Az idő múlásával a szentély állapota tovább romlott, régi fényét csak 2011-es felújítását követően nyerte vissza. Manapság vallástörténeti múzeum működik az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház falai között, ahol az időszakos kiállítások mellett az ’Isis savariai otthona’ című tárlat során ismerkedhetünk meg az ókorban élt emberek hétköznapjaival.
Római kori emlék - Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház (Szombathely)
A székesfehérvári régészeti parkban egy szempillantás alatt 2000 évet ugorhatunk vissza az időben. Történelmi tanulmányainkból a Gorsium talán ismerősen cseng, hiszen az ókori Pannónia egyik legfontosabb állomása volt. Az 1958 óta tartó feltérképezések során városfalak, kapuk, oszlopsorokkal díszített utcák, templomok és középületek kerültek felszínre, melyeket útikönyv és audioguide segítségével járhatunk körbe.
Római kori emlékek Magyarországon - Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri bemutatóhely (Székesfehérvár)
Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri bemutatóhely (Székesfehérvár)
Tudtátok, hogy a pécsi Dóm tér alatt hatalmas kiterjedésű római kori temetőrendszer húzódik? A mindezt egyetlen komplexumba összefogó Cella Septichora Látogatóközpont jelentőségét a festett, bibliai jelenetekkel és ókeresztény szimbólumokkal díszített kripták adják, melyek 2000-ben az UNESCO Világörökség listájára is felkerültek.
Római kori emlék a Mecsek lábánál - Cella Septichora Látogatóközpont (Pécs)
A Győr történelmi belvárosában épült Várkazamatának 1537-es fennállása óta rendkívül fontos rendeltetése van a város történelmében; kezdetben a várfalban kialakított bástyákban látott el védelmi célokat (egészen a török időkig), míg jelenleg fontos kulturális látnivalója a nyugat-magyarországi településnek. Az itt helyet kapott Római Kori Kőtár a környéken fellelt síremlékek, oltárkövek és kultuszképek kiállítóhelyévé vált, de emellett újkorból származó régészeti anyagok és egy különleges téglagyűjtemény is a tárlat részét képezi.
Római kori emlék - Várkazamata-Kőtár (Győr)
Az egykori limes, kereskedelmi, valamint hadiutak mentén számos őrtornyot találhatunk, melyek az évszázadokkal ezelőtt betöltött védelmi és megfigyelő szerepük helyett ma leginkább a kikapcsolódást szolgálják. Keressük fel a vigántpetendi-, a verőcei-, vagy a leányfalui római őrtornyokat, és az ellenség fürkészése helyett gyönyörködjünk az elénk táruló panorámában!