Kakukk Vendéglő Budapest

! ! ! ! ! van. Sajnos, a negatív és segítségmentes hozzáállása, az, hogy sehol sem láttam foglalt táblát, a bejáratra sem volt kitéve, hogy bármilyen rendezvény lenne mély nyomokat hagyott bennünk, akik hosszú, fárasztó út után némi meleg ebédre vágytunk. A pincér mellett álló másik hölgy (ő is pincér), szintén a pultot támasztva megjegyezte VOLNA, hogy talán a hátsó asztalnál, vagy a teraszon akadna hely, de a "fő"pincérúr gyorsan belefojtotta a szót, a hölgy szavába vágva. Sajnáljuk, hogy nem tudtuk kipróbálni a helyet, mert szerettük volna a szüleim házassági évfordulóját, anyósom születésnapját is itt tartani. De ezek után biztosan másik helyet kellett keresnünk és találtunk is. Biztosan nem fogunk többet idejönni, nehogy a pultot támasztó pincéreknek plusz dolga, esetleg több jattja legyen. Hiába hallottunk már jót a helyről, mi ebből semmit nem tapasztaltunk, viszont a negatív hozzáállást igen. Még a kérdéseinkre is ímmel-ámmal válaszoltak, unott arccal, lesajnáló hangnemben.

egy másik hölgy hozta ki az italokat akitől meg kérdeztük van e rántott velő, mondta meg kérdezi mert ha nincs nézünk mást. mikor az első hölgy jött felvenni az étel rendelést mondta hogy velő van, mikor hozta ki a rendelést mondta hogy egy adag velő volt amit elfeleztek mert ketten kértünk de adtak helyette borjú lábszárat ami egy elég meg osztó étel, de mondta ha nem jó hoz helyette gombát. jó lett volna ha jelzik hogy még sincs velő mert akkor egész mást kértünk volna de ő a meg oldást választotta meg kérdezésünk nélkül. meg jegyzem egy elnézést nem hagyta el a száját. ezután kb 20-25 percig senki nem jött oda pedig szerettünk volna még italt és desszertet kérni de ez elmarad, mert fel álltunk az asztaltól és elindultunk kifelé és a pultnál fizettünk ami szerintem szintén nem szokványos. már az idén is többször voltunk de ez a mai nap nagyon elkeserítő volt. az hogy ez a levél ilyen hosszura nyúlt teljes csalódotságunk miatt van.

A mi hangulatunk jó volt. Egy-egy pohár száraz pezsgővel akartunk kezdeni. Hogy félszáraz volt, amit kaptunk vagy félédes, abban megoszlottak a vélemények. Persze (? ) már kitöltve hozták a langyos italt, az üveget nem láttuk, nem lett volna sok értelme reklamálással kezdeni az estét. Előételként velős pirítóst kaptunk lilahagymával, aztán mindenki étlapról rendelt. A házigazdák javaslatára többen megkóstolták a tárkonyos jérceragu levest, mindenkinek ízlett. Roston sült harcsafilé (a fogas elfogyott), babgulyás, rozé kacsamell, grillezett kecskesajt, gyerekmenüben rántott csirke, desszertnek pedig hatalmas túrógombóc, és többféle palacsinta került még az asztalra. Lehet, hogy valamit kihagytam, de úgyis csak a saját ételemet tudom értékelni. Az én választásom a juhtúróval töltött, rántott karajra esett, kevert saláta körettel. Kicsit száraz volt a hús és a panír is, de nem volt rossz. A tálalás sajátságos és nem túl guszta. Ahelyett, hogy a salátaágyra tették volna a húst, a hangyányi balzsamecettel megcsöpögtetett, jellegtelen salátát egy külön tálban hozták, abból lehetett átkotorni a másik tányérra, amin nem volt elég hely. Így nehéz volt együtt enni a húst a körettel. A kiszolgálás barátságos volt. Talán túlságosan is. A pincér erősen túltengett, néha bekapcsolódott a baráti-családi beszélgetésbe. Lehet, hogy ezt a törzsvendég házaspár miatt érezte megengedhetőnek, de nekünk, „idegeneknek” kicsit sok volt. Alighanem a régi, jó viszonynak köszönhető az is, hogy kb. össze-vissza hozta a köreteket, a karikaburgonya (roseibni) helyett hasábot, vegyes köret (rizs és hasábburgonya) helyett csak az utóbbit. A pezsgőt már említettem. Számíthatott rá, hogy egy „nem baj, nem érdekes” legyintéssel túllépnek rajta az érintettek. (Mostanában több „nagy nevű” étteremről olvastam nem túl hízelgő értékelést, és az az érzésem, ezek a békebeli, patinás vendéglátóhelyek mintha a régi, jó hírükből akarnának az idők végezetéig megélni. Pedig a színvonalat is tartani kellene. )

Ár-érték arányban szerintem drága és nekünk nem jött be sem a berendezés sem az ételek íze és még a személyzetet sem lehet átlagon felülinek nevezni kedvesség, vagy udvariasság szempontjából.

Ott tartózkodásunk alatt, mindvégig nagyon figyelmesek, udvariasak , gyorsak és kedvesek voltak a felszolgálók. Külön kiemelném, hogy sok extra kérést is teljesítettek, pl. tészta helyett galuska a harcsapaprikáshoz, vegyesköretbe beépített saláta, bő szaftos marhapörkölt. . . látszik , hogy mindenben a vendég kedvében szeretnének járni. Ez nagyon dicséretes, ritka az ilyen profi vendéglátás! Gratulálunk! A vendéglő békebeli kertvárosi hangulata nagyon megkapó, gyönyörűen fel van újítva az egész hely kívül/belül. A tisztaságban sincs semmi hiba, makulátlan terítők, rendezett helyiségek és tiszta mosdók. Ár/érték arányban korrekt. Az italok nagyon rendben vannak, finom hideg csapolt sörök, ízletes házi limonádé, kellemes rozé fröccs! Az ételek minősége, tálalása és mennyisége megfelelő, de sokunknak volt egy-két apróság ami nem igazán tetszett. Pl. langyosan felszolgált gulyásleves . . . erős fűszer nélkül, sótlan hal fogások, szétfőtt íztelen petrezselymes burgonya , ízetlen saláta. . . hiányzott róla egy kis öntet, a csülök kicsit túl lett sütve. Kár, hogy a konyha nem annyira profi mint a kiszolgálás. A desszertek és a kávé nagyon finomak voltak! Az előbb vázolt apró kellemetlenségek - egyes ételekkel kapcsolatban – ellenére, igazán jól éreztük magunkat és biztos visszatérünk ide!

Az első terem inkább söröző hangulatú, itt található az L alakú pult, majd innen nyílik egy újabb terem szépen megterített asztalokkal, még tovább a mellékhelyiségek és a kijárat a belső udvar - terasz felé (ez utóbbi most zárva volt). Több asztalon "foglalt" tábla szerepel, s valóban sorra érkeznek is a vendégek, inkább a közép- és idősebb korosztály, környékbeliek, többen visszajáró vendégek, akiket a pincérek keresztnéven szólva üdvözölnek. De az újdonsült vendégekkel is nagyon udvarias és kedves a személyzet. Az étlapon főleg magyaros, ismert fogások, nem túl hosszú, meglepetésektől, extráktól mentes. Az ételek többségéből kis adagot is lehet kérni (normál ár 75%-a). Kiadós, tartalmas, jól elkészített, házias fűszerezésű fogások. A levesben a répa egy kicsit túlfőtt, nem ress, az alaplében van némi vegetás beütés, a hatalmas májgaluska házilag készült (800 Ft a nagy adag leves). A túrós palacsinta tűzforró töltelékkel érkezett, vastagon megszórva porcukorral (2 db 590 Ft). Az aktualitások között szereplő fél sült kacsa hagymás tört burgonyával és lila párolt káposztával a férfiak körében a legnagyobb sikert arató fogás, egyúttal ez az egyik legdrágább ételük, de még így is 3000 Ft alatt marad a köretekkel együtt. A burgonya mennyisége egy családnak is elegendő lenne. A kacsa kicsit túl lett szárítva és a bőre nem ropog úgy, ahogy a nagykönyvben meg lett írva. A mellékhelyiség modern, vadonatújnak látszik, szép tiszta. A környéken lakóknak jó szívvel ajánlom, bár ők már biztosan ismerik a Kakukkot. A város másik végéből csak a vendéglő miatt azért nem utaznék át.

Ha valaki nem extra luxusra, ellenben egy igazi regivagasu vendeglore vagyik remek etelekkel annak batran tudom ajanlani.

Először még élő zene is volt, sajnos később ez elmaradt, pedig nagyon hangulatos volt!