Sir Lancelot Középkori Lovagi Étterem Budapest

az adagok hatalmasnak tűnnek, de a nagy részük becsapás, viszonylag kevés hús, és óriás adag garnierung. Óriási pörgés van, sok hangos orosz turistával körítve. A sokadalomban a pincéreket néha nehéz elérni, és így sokszor várni is kellett. . .

Már azt hittem nem jó a foglalásunk. . . A nagyteremben kaptunk asztalt, mivel délután volt nem volt túlzsúfolt, pont kellemes számú vendég tartózkodott az étteremben. Nagyon hangulatos, valóban belengi valami középkori érzés a helyet. Gyertyák égnek az asztalokon, a falak téglából vannak, rajtuk lovagi díszítő motívumok és oroszlános falikutak. A falikutak igen praktikusak, mivel csak kés és kanál az evőeszköz, villa nincs, de nem is nagyon kell, mert itt tuti szükség van a kezekre is az evéshez. A felszolgálás udvarias, kedves és gyors. Az ételek és italok tálalása autentikus, az ételek fém tálakon az italok cserép korsókban érkeznek. Az ételek elnevezései és leírásai nagyon ötletesek, sajnos a körethez nem tartózik leírás, így azt csak találgattuk mi lehet. Végül a rendeléskor a pincértől kértünk felvilágosítást mit takar, pl. a lapos halom vagy a hagymával kínoztuk. Az ételek jó közepesek voltak. A libacomb finom puha ropogós bőrrel, a saslik is ízletes, viszont a harcsa elég ízetlen a mártás sem javít rajta. A hús mennyisége egy kisebb étkűnek – mint én – bőséges, de egy nagy étvágyúnak – mint társaságunkban is volt ilyen - bizony kevésnek bizonyult. A köret ipari mennyiség, rengeteg krumpli – így,úgy elkészítve - és gyümölcsök, zöldségek. Minden tányéron a fele körítés ott maradt, ez felesleges pazarlás. Nyilván ezzel tudják elérni látványban a bőség érzetét, ami a lovagi lakomákat idézi. A hangulathoz hozzá tartozik a félhomály, viszont ezt egy kissé túlzásba viszik, egy kicsit lehetne világosabb. Az ételeket alig lehetett látni a tálakon, mi micsoda. Szívesen megnéztük volna az étterem többi részét is, de erre sajnos nem volt lehetőség. Az árak nagyon magasak, más éttermekhez képest dupla árak vannak. Egyszer érdemes kipróbálni, de nem lesz törzshely.

A fűszeres bélszín csíkok ehetetlenül sósak voltak, mint ahogy a rántott hal is. A csirkeszárny feketére égetve. Főtt burgonya dögivel, hús annál kevesebb. A tálon található volt még savanyúság, aminek fura íze volt. Ami ízlett a párolt vöröskáposzta, és a tócsni. A tócsnira azért csaptam le mert a félsötétben natur hússzeletnek néztem. Desszertnek meggyes almás rétest fogyasztottunk, sajnálatosan némelyikben meggymag emelte az izgalmi szintet. Dreher csapolt sör, ásványvíz és bor volt a további fogyasztás.

A hús mennyisége a körethez képest kevés volt, az ételek jó része elég izetlen, egyszerű, volt ami komondottan nem is ízlett, nem is fogyott el, volt ami egész jó volt. Ami a legkevésbé fogyott, senkinek nem ízlett az a csülök volt, illetve ami a legjobban fogyott a csípős valamilyen hús csíkok. A 4 személyes tál nem volt elég kiadós, szinte minden elfogyott, a köretből és a csülökből viszont a minőségük miatt sok maradt. Az ára annak ellenére igen borsos, hogy a tálban a levesek is benne vannak, talán ezért volt, hogy a pincér a szomszédos asztaloknál is ezt javasolta. Összegezve nem volt egy rossz este, de ennyi pénzből jobban is lakhattunk volna máshol, és jobb ételeket is ehettünk volna. A hangulat a rémisztő zsúfoltság ellenére is érdekes, gyszer jó volt kipróbálni, de nem vágyom vissza.

A szülinapos ünnepeltnek a köszöntő zene külön meglepetés volt. Köszönjük! Biztos, hogy máskor is megyünk még!

Két személyes tálat rendeltünk, de nem tudtok megenni, annyi minden volt rajta, és nagyon gusztusos volt a látvány. Az árak picit magasak, de megérte, mert abszolút elégedetten távoztunk.

A felszolgáló hölgy kimondottam mogorva b. nkó fapofa volt,hiába mosolyogtunk nagyon visszataszító volt a stílusa. Az ételre több mint 45 percet vártunk és az utánunk érkezők hamarabb kapták a főételt. A tűznyelő bácsi pajzán viselkedése velem szemben jócskán túllépte a jó ízlés határát! ! ! A hátunk mögött lévő asztalnál ordírva voltak jelen a gyerekek akik vagy orditva beszéltek síkítottak vagy ordítva bőgtek,és így az előadások is élvezhetetlenek voltak. Természetesen senki nem szólt rájuk. Mindent összevetve elment a kedvem a helytől. Kár érte!

A recept a következő: kézzel-lábbal, evőeszköz nélkül lehet enni, hatalmas fatálakon tálalják fel az ételeket hatalmas mennyiségben, a pincérek korhű ruhákba öltöznek, és mindenféle műsort is évezhet a nagyérdemű, pl. lángnyelők, hastáncos, lovagi torna - harcolás, lányrablás, lány kiváltása a gaz lovagoktól, meg effélék. Az étlapon elvileg olyan ételek szerepelnek olyan fűszerezéssel, ami a középkori Magyarországon is megtalálható volt már (pl. nincs rizs vagy ázsiai fűszerek). Persze nem 100%-ban autentikus a dolog, de azért úgy tűnik, működik, hiszen nekünk is előzetesen kellett asztalt foglalni, ellenkező esetben csak úgy beesve nem lett volna szabad asztal a számunkra. Legutóbb azért jártunk itt baráti társasággal, mert egy külföldi barátunk látogatott el Budapestre, és náluk, ahol ő él, nincsenek efféle éttermek, így gondoltuk, biztosan jó móka és érdekes lesz neki is. Az étlapon az ételeknek mindenféle hangzatos neve van, az árak 1-1 fogás tekintetében elég magasak, viszont az 5-6 fogásos "lakomákat" (tkp. menük) ezekhez képest lényegesen kedvezőbb áron árusítják. De még ezzel együtt is a legolcsóbb menü is 5000 Ft feletti árat kóstál. A leveseket cipóban tálalják - hagymaleves, tárkonyos pulyka, vadragu - de az óriási mennyiségeket, ami persze még forró is, nagyon gyorsan kell kanalazni, mert a végére teljesen szétázik a cipó. A főételek között vannak nyársak, vaslapon sült ételek, és persze kacsacomb, libacomb, amit praktikusan lehet kézzel enni. A desszertek közül túrógombóc és mákos guba szerepelt a menüinkben, de a desszertek legtöbbünk esetében már érintetlenül csomagolásra és hazavitelre kerültek, pedig úgy kalkuláltunk, hogy a lányok csak 2-en kértek 1 menüt, de még így is rengeteg volt. Maguk az ételek nem voltak emlékezetesek vagy különösen ízletesek, itt tényleg a mennyiség és inkább a hangulat a lényeg. Egyszer mindenképpen ajánlom kipróbálni, de tényleg éhesen menjetek.

Az ételek - a viccesen és egyben hagyományos nyelvhasználattal megkomponált étlappal együtt - remekül passzolnak a hangulatba: főként nehéz húsokkal, hatalmas fatálas lakomákkal és cserépkorsóban mért sörrel találkozhatunk. Az ízekre sem lehet panasz, bár akik nem kedvelik a zsíros ételeket, bizony hoppon maradhatnak. A kiszolgálás elsőrangú, segítőkész. Mindenkinek ajánlom, aki ki akar lépni egy kicsit a hétköznapokból!