Trófea Grill Étterem - Újbuda Budapest

Visszahúzódunk az asztalainkhoz és elkezdődik az élvezet. Innen kezdve kicsit eltávolodik a világtól az ember, mert olyan csodákat eszünk, amit el sem tudtunk képzelni. A második kör már kicsit lazább, jobb a hozzáférés a pultokhoz. A kiszolgálás gyors, udvarias. Mivel az ételcsodák miatt megy ide az ember, ezért az élmény kevésbé csorbul a negatívumok ellenére. A végén azért figyelni kell, hogy mit számolnak fel!

Úgy tűnik, a "zabálj, amennyit bírsz" éttermek egyik vonzereje - az olcsóság - lassan a múlté, zabálni lehet hányásig, csak már nem annyira olcsón. Ugyanakkor a választék szerintem itt a legnagyobb a Trófeák közül, dehát végül is saját magukat is úgy hirdetik, hogy "a legnagyobb". Az alap ételválaszték ugyanaz, mint korábban, de itt mindig van valami meglepetés, újdonság. Az obligát szülinapozás most is megvolt (többszörösen is), de már nem emlegetem, itt ez van.

De kifogtunk már itt isteni pacalt és sült csülköt is, nem is beszélve a pizzájukról. Mi általában szombat vagy vasárnap megyünk, akkor nagyon sokan vannak, de általában nem zavaró, mert az étterem elég nagy. Az ételeket folyamatosan töltik fel, így mindenből jut, ezért kicsit vicces, amikor egyes étkezőtársak ahogy megérkeznek, kirohannak kaját szedni, és bizony már láttam olyat is, aki a tányérjára halmozta a franciasalátát, mellé a pörköltet és a libatöpörtyűt, és hogy biztosra menjen, még egy kis adag somlóit is. Nem vicc! ! Csak azt csodálom, hogy a pincérek az ilyet hogyan tudják megállni röhögés nélkül. Először picit zavaró volt, de aztán már csak röhögtünk azon is, hogy egyesek fontosnak tartják tudatni mindenkivel, hogy éppen születésnapjuk van, ezért vasárnaponként általában 4-5-ször is meg kell hallgatni minden beszélgetést elnyomó iszonyatos hangerővel Halász Jutka "Boldog születésnapot" című örökbecsűjét. De egyszer belefutottunk olyanba is, hogy egy hölgy egy általa elénekelt számmal köszöntött valakit, ami még nem lett volna baj, az viszont igen, hogy a hölgynek az X Faktor legmélyebb bugyrait idéző fahangja volt, és a virnyákolást percekig kellett hallgatnia a több száz vendégnek totál hangerőn. . . :)

Az ételek finomak voltak, azonban ha egyikünk valamit megkóstolt, hiába ajánlotta a másiknak, mert ha időközben elfogyott, akkor olyat már nem tettek ki, megváltozott a kínálat. Egyébként is sok volt a kiürült ételhely. Hétköznap este voltunk és rengetegen voltak (nem tudom, hogy ez mindig így van-e). A személyzet kedves és készséges volt, bár a számlát negyedóra várakozást követően tudták hozni, amit sokallok. Nem éreztük magunkat rosszul, de többet valószínűleg nem megyek ebbe az étterembe, "felejthető" élmény volt.

Árakkal teljesen meg voltam elégedve egy normál keresetű magyar állampolgár is meg tudja fizetni.

Modern, tiszta étterem, ajánlom másoknak is. Persze nem negatívumként, inkább csak említésként - számolni kell az árakkal, és azzal, hogy ezt érdemes kihasználni is, ugyan is az én esetemben teljes ráfizetés volt, mert aki nem tud sokat enni, annak nem éri meg.

Csak az a "Boldog születésnapot" ne szólna ötpercenként fülsiketítően az óriási teremben mindenhol!

A látványkonyhájuk remek és mindig lehet találni valami különlegességet a rendelkezésre álló fogások között. Egyedül a kiszolgálásra lehet panasz, az italokat olykor kifejezetten lassan hozzák ki, vagy oda sem jönnek megkérdezni mit szeretnénk. Vigyázat, rosszullétveszély! :)

Egyedüli problémánk a zenével volt, ami dec. 28. a ellenére folyamatosan karácsonyi dalok votak, és ugye ilyenkorra az ember már telitödik az Ave Mariaval, amit október vége óta hallgat.