Az abroszt helyettesítő papíralátét szerint igen sokan írtak róluk elismerően, kettő maradt meg, az egyik Anushka Shankar, aki azt írta, hogy „Just like home”, ami nagy elismerés, a másik a Nightwish együttes, mely jeles banda azt jegyezte fel, hogy a legtöbb európai indiai étteremben jártak már, de sajátos módon a legautentikusabb nekik a debreceni Kashmir volt. Mi rendeltünk bárány vindaloot és lazac curryt, továbbá tandoori rákot, és három féle kenyeret (hagymásat, sajtosat és még egyet, roti, naaan és paratha műfajban), meg gulab jamunt desszertnek. Inni limonádét, mango és sós lassit, Dreher sört. A bárány vindaloo helyett tandoori vegyes tálat hoztak ki nem kis bosszúságunkra, pedig egyértelmű volt a rendelés. Szóba került ugyan a tandoori tál, de a pincérhölgy által is jól hallható módon jeleztem, hogy ha csak csirke van rajta, akkor nem kérem. És a tandoori tál helyett, mely két személyes, rendeltük a két ragut egy vindaloot és egy curryt. Az oda nem figyelés durva esete volt ez. Kaptunk egyébként némi kedvezményt kárpótlásul, 20000 ft helyett 17000 volt a számla. De inkább választottam volna az eredeti ételt a kedvezmény helyett, a bárány vindaloora voltam a legkíváncsibb az egész étlapról. Javukra legyen írva, hogy kaptunk extra chilit és zöld koriandert is. Rengeteget kellet várni az ételre, több mint egy órát, közben kihoztak ugyan egy levest egyikünknek, de a többiek azt csak nézték. S nem is voltak nagyon sokan az étteremben. A leves megjárta, a lazac curry nagyon finom volt, a kenyerek és a desszert jónak mondhatóak, a tandoori tál nem hatott meg, a húsok nagy része kiszáradt, a mártások sem voltak katartikusak. Ettem már meggyőzőbbet több helyen is. Ezzel együtt szerintem átlag feletti a hely, de messze volt az öt ponttól. 4 pontot megszavazok nekik mindent egybevéve, de határozott jóindulattal, mert ez inkább 3,5 volt.
