Egyetlen kivétel volt, egy szemüveges, nagyon udvarias, segítőkész, mosolygós recepciós hölgy, aki közvetlenségével, kedvességével feledtetni tudta a másik három ( egy férfi és két fiatal lány már-már bántó ridegségét és alig leplezett vendégutálatát). Az egész épületről elmondható a retro hangulat az összefirkált, karcolt, karistolt liftektől a foltos matracokon keresztül az erkély rohadó faburkolatán át az omladozó falrészekig, a bútorokon át a 80-as évekből itt maradt tévéig. Lehet, hogy más szobákban korszerűbb volt a televízió (hála Istennek, nem néztük, annyira szép az itt lévő Nagyerdő, hogy nincs is szükség rá szép idő esetén), az erkélyen lévő olcsó és igénytelen műanyagszékek, a japán horrorfilmekre jellemző rideg szállodai közeg, de szomorú, ha túl nagy különbségek vannak, mert a hotel a szolgáltatás, a megjelenés tekintetében drága. A wellness gyakorlatilag egy medence, egy szauna, egy kicsi merülőmedence, mely kellemes, ha nem harmincan, hanem 2-3 ember jön le. Az étterem hagyományos, az ételek finomaknak mondhatók, bár nem túl széles a választék. Vacsorára 4 meleg ételnyi választék van, mely ár-érték arányban szűkösnek mondható, a reggeli pedig szinte mindig ugyanaz. Összességében a szállodára ráfér egy alapos és nagy felújítás, a nagyon kedves, csinos , mosolygós és segítőkész recepciós hölgy mellé hasonló alkalmazottak felvétele, a wellnessrészleg kibővítése (egyetlen pozitívum volt benne, hogy neveletlen gyerekek nem jöhettek be, s ez mindenképpen a szálloda nagy pozitívuma. Mert a hely a gyönyörű őszi színekben pompázó Nagyerdő, az egyetem csodálatos épülete, a villamos 8 percenként való jövetele, az állatkert, az Aquvaticum rendkívüli közelsége mégis vonzóvá teszik a szállodát.
