Kicsit eklektikus a berendezés, itt-ott stílustalan, de kétségtelenül középkori hangulatot kelt. Az emberfia azonnal nagyobb várakozással tekint az eljövendő étkezésre. Az étlap sem hétköznapi, már ami az ételek nevét, választékát illeti, bár az elolvasásához nem túl sok a fény. Hatalmas fatálon kardokon, nyársakon rengeteg étel, saláta, gyümölcs, mint anno a Wallesi bárdokban:
"Vadat és halat, s mi jó falat
Szem-szájnak ingere,
Sürgő csoport, száz szolga hord,
Hogy nézni is tereh. "
(No, jó, a száz szolga lehet hogy ez esetben kis túlzás, de amúgy a felszolgálás is teljesen OK volt. )
Az étel finom és bőséges, de a gasztronómiai teljesítmény nem kiugró, de az itt elköltött ebéd, vagy vacsora mégis felejthetetlen lesz és ez a környezetnek és sok más apróságból észrevétlen szövődő összhatásnak köszönhető. Először is az érzés az emberben: Ilyet még nem csináltam, ilyen helyen még nem voltam. Aztán a jelmezes pincérek, középkori zene, a gyertyák, az ízek, illatok, a nyakba való, a kézzel evés, és kézöblítés langyos citromos vízben. . . . stb. Higgyék el, ki kell próbálni. Vannak persze dolgok, amik kevésbé tetszettek, de most félre velük. Részben azért mert nem tudták elrontani a kedvemet, részben pedig azért, mert az összhatás, az élmény nagyon kellemes és teljesen más mint egy hagyományos étteremben. Azt hiszem jövök máskor is.