Macok Bisztró és Borbár Eger

Elhelyezkedése kiváló, hiszen az egri vár bejárata előtt található, a Dózsa Györgyről Tinódi Sebestyénre átkeresztelt téren. Vasárnap kora délután teltház mellett üzemeltek, akinek nem volt asztalfoglalása, annak várnia kellett a felszabaduló helyekre. A hét utolsó napján csak 17. 00 óráig van konyha, 6-kor zárnak (a téli szezonban). A normál étlap mellett a heti ajánlatok közül is lehet választani. Ettünk kocsonyát wasabi tormával, céklával, bisztró kóstolót (hidegtál házi sonkából, malacroládból, mangalica kulenből, szürkemarha vastagkolbászból és friss zöldségekből, jóféle házi kenyérrel), narancsos sütőtök krémlevest és panna cottát máksorbettel. Mindegyik fogás a maga nemében kitűnő volt. Az árak kifejezetten barátságosak, a fővárosi, hasonló színvonalú helyekhez képest különösen meglepően. A tömeg miatt a hangulat nem annyira kedélyes, nincs lehetőség és idő az ételekről és az étteremről többet megtudni; érezni, hogy a személyzeten nagy a nyomás, folyamatos a pörgés, de állják a rohamot. Kifejezetten gyermekbarát hely, a mosdó előtt 6 db etetőszéket láttam, és természetesen pelenkázó is van. Nyáridőben üzemel szélvédett, de fedetlen teraszuk is, ilyenkor több vendéget tudnak fogadni. Elsőrangú hely, jó szívvel ajánlom.

Általában ettől eleve ideges leszek, s magam megyek oda valamelyik felszolgálóhoz, de most kedvem volt megnézni, mikor vesznek észre. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy innen kezdve felszolgálóm kifejezetten kedves volt, ellentétben kollegájával, akivel először találkoztam, tőle is köszöntem el táévcozáskor, így hozta a sors, akkor is elég barátságtalan, érdektelen, rosszkedvű volt a kisugárzása. A A kedvesebbik pincér kérdésemre kifejezetten bíztatott, hogy míg várakozom, olvasgassak a polcra kitett remek gasztronómiai kiadványok körül. Éltem is a lehetőséggel, átlapoztam Dobos C. József Magyar – francia szakácskönyvének reprintkiadását. Egy lecsókrémleves rendeltem kolbászchips-szel valamint libamáj brullée-t ezzel-azzal. A lecsókrémleves hideg volt, ez inkább vakmerő, mint bátor húzás, szerintem melegebben jobban esett volna. A kolbászchipsz helyett morzsa jobb lett volna. A fogással még lehet kísérletezni, még javításra szorul. A brullée műfajába sem ártana a séfnek beleásnia magát, amit kaptam az olvadt, tartás nélküli volt, miközben egész jó brulléket lehet ma már csinálni és enni. Ez csalódás volt. Ezzel együtt megadom a helynek a négy szívecskét az ételrovatba, mert még így is jobb volt a teljesítmény az átlagnál, de lényegesen gyengébb annál, amit az ember elvár egy neves séftől és egy 11 Gault Millau pontos helytől. Nem beszélve az egri szinten meglehetősen magas árakról.

Meleg tavasz végi nap lévén egy könnyű grillezett gomolyás salátát kértünk. A sok vendég ellenére elég hamar kihozta az udvarias pincér. A fogás rendkívül ízletes volt, régen nem ettem ennyire finomat, pedig sok jó helyre járok. A salátában a madársalátán kívül dió és őszibarack is volt, olyan ízharmóniában, csak dicsérni tudom a szakácsot. A kért limonádé és nagyon finom volt, pont olyan ízű, ahogy szeretem. Bár ezt az egy fogást próbáltuk ki, de nagyon meg voltunk elégedve, ilyen ízharmóniával és minőségi étellel ritkán találkozik az ember.

Az ízek harmonikusak, egyediek, a főétel elkészítése gondolkodóba ejtett, hogy hogyan kivitelezték, pedig jómagam is szakács vagyok. :-)
Nem tudtuk végig enni a menüsort, a desszert kimaradt. :-(
Visszatérünk még.

A parkolás kicsit nehézkes, ha csak egy ebédre, vagy vacsorára érkeznénk, és nem a szálló vendégei vagyunk.

. . . Örülünk, hogy egy ilyen "Mester", mint Macsinka János itthon erősíti a magyar gasztronómiát. . . . :-)

Az a la cart rendelés már jóval drágább, de megéri, mert minden friss, gyorsan elkészül, nem kell sokáig várakozni, és pont annyi, amennyivel az ember kellemesen eltelik - se több, se kevesebb. Az első ott fogyasztott desszert, a "vargabéles új hullám" máig az eszemben jár, annyira könnyű volt, de közben tele ízekkel.