Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

A vastaglábú munkás-paraszt lány, aki erős, egészséges, tettrekész, és ráadásul egy közülünk, a népünkből, a mindennapjainkból, nem valami mitológiai ájtatos szent. Van az ilyen lakótelepi szoborcsajoknak egy erős nosztalgiafaktora, túl azon, hogy a kort magát az összes nyomorával együtt azért nem kívánná újra vissza az ember.

Több tucatnyi szárított gyümölcs, mindenféle magvak, egzotikus rágcsálnivalók dekára kimérve. Az Aulich utcai Lui kézműves pékség kenyereit, sós és édes péksüteményeit kínálják, amelyek kiváló minőségűek, azonban én nagyon drágának találtam őket. Még a hasonló zsánerű pékségekhez mérten is. Bár ki tudja? Úgy szaladnak az árak. . . A klasszikus francia baguette 1099 Ft (35 dkg), a vajas croissant 999 Ft (mi értelme ennek a sok 9-esnek, nem is értem? ) , a többi péksütemény mind 1000 Ft felett, igaz, egy kicsit nagyobbak az átlag méretnél, de nem sokkal. A vadkovászos tönkölyös - magvas kenyér 1399 Ft (60 dkg). A San Benedetto 5 dl-es Zero citromos Ice Tea 400 Ft-ba került, ja nem, csak 399 Ft. Igényes, minőségi kis bolt, de szerintem összességében túlárazott. Még az akciós termékeket is drágának találtam. Sajnos.

Na, ez a név nem biztos, hogy mindenkinek mond valamit, de hát én sokáig voltam zuglói is, itt volt a Kesjár család nagy sárga cégtáblája a Thököly úton, Csaba apja is versenyző volt, a motorsportnak élt, a srác, a Csaba meg az egyik legjobb arcú fickó, igazi szívtipró volt a maga idejében, és hát a lányok vagy a kocsikért bomlanak vagy a nagyon jó pasikért, itt meg együtt volt ez is, az is. Magyarország nemzeti reménysége, a várhatóan majd világsikert arató híres autóversenyző 26 éves korában halt meg egy versenyen Németországan, Nürnbergben. Mindez 1988-ban történt, ezért mondom, hogy nem biztos, hogy mindenki emlékszik majd rá. A szobor meg. . . hmmm. . láttam róla képeket, azon teljesen fehér volt, úgy tűnt, mészkőből van. Itt meg, mintha szürkéskék vagy inkább szürkésfekete fém lenne. . . és erre elkezdett esni a hó, a képen látjátok, sűrű hóesés burkolta be percek alatt a szobor egész környékét, hát lassan inkább távoztam. De őszintén szólva,. . szóval nem, az arca nem ilyen volt. Ez is valami jóképű gyerek, akit a szobor ábrázol, szabályos hajú ókori harcos, de nem igazán az a bohém jósrác, a Kesjár Csaba.

Céljuk, hogy a hazai kortárs művészeti szcéna otthonaként szolgálhassanak. Igazából már 2023 június óta, de nekem elkerülte eddig a figyelmemet. Nem is a kiállításra, hanem a csalogató bisztró táblára mentem be, de ha már ott voltam, természetesen megnéztem a kiállítást is, ami ingyenes volt. Egyébként a kiállítótermen kívül még van itt alkotóműhely, podcast szoba, grafikai stúdió is, illetve rendezvényekre is ki lehet bérelni az épületet vagy annak egyes termeit. A felső kiállító szintre egy különleges, csillámló szivárványszínű csigalépcső vezetett fel. Inkább extrémnek mondanám, mint esztétikusnak. Az aktuális kiállítás témája a Kert, az élet lehetősége. Modern festmények, illetve installációk számomra ismeretlen művészektől, pontosabban egy festőt mégis ismertem közülük, Kondor Attilát, akinek nagyon tetszenek az alkotásai, az itt lévő festménye volt számomra a legtetszetősebb. A lovas installáció a másik teremben meglehetősen szokatlan volt. Különleges.

Azt írta valaki, hogy nehéz megtalálni őket, valami lakótelep közepén fáktól, bokroktól takarva vannak, de az ember szereti a kihívásokat. Tehát Zugló, Torontál utca, Thököly út környéke, aztán medvevadászat. Két kutyasétáltatót megkérdeztem, az egyik itt lakik a honfoglalás óta, de még sohasem hallott a mackókról, a másik, egy sokkal értelmesebb nő azt mondta, hogy persze, itt van 20 méterre innen, a játszótéren. Azért hívják mackós játszótérnek. És tényleg. . . bemész, és ott vannak. Két bocs, az egyik már mászik is a fára, a másik inkább alsóbb szinten megfigyel. Amúgy Kiss Kovács Gyula alkotása 1957 óta mászik itt a parkban.

Kint a látványos nagy meleg vizes medencék vannak és egy elég hideg vizű úszómedence. Bent több kisebb gyógy medence. Egyszer érdemes kipróbálni.

Mondtam az ajtóban, hogy nem foglaltam asztalt, de azért ennék valamit. Semmi akadálya, vendég alig. Mondták, hogy üljek a sarokasztalhoz, ha kedvem van. Némi gondolkodás után elfogadtam, és ábrándosan bámultam ki a Thököly-Stefánia kereszteződésre. Hideg, nyirkos évszak van, hát kezdetnek egy Árpád mandarinpárlatot kértem, jól is esett. A marhahúsleveshez rögtön kaptam erőspaprikát is, ez is jó fegyver a hideg ellen, de nem kell itt nagyon sokat használni, mert a levesnek kitűnő volt az íze, csupa élvezet. Nincs sok várakozás, a kiszolgálás figyelmes, udvarias, igaz, kétszer intenem is kellett, nem volt elég a nézős, fejforgató finomjelzés. De amikor jöttek, akkor kifogástalan volt. A Stefánia-vagdalt azért került a látóterembe, mert a Stefánia úton vagyunk, ugyebár, egyébként viszonylag a kedvezőbb árú fogások közé tartozik, és nekem ez is elégnek tűnt. Sajátos koncepció, a tojás külön lakik a fasírttól, nem benne, és ráadásul lágy is. Amúgy abszolút élvezetes étel volt, mindenestől. Annyira, hogy éreztem, hogy kedvet kapok egy kis borhoz is, ajánlatot kértem, Szijjártó Sauvignon Blanc lett ebből, kóstolás után nagyon meg voltam ezzel is elégedve. Helyrerajta az ebédet. A Szaletly 2024-ben kapta a Michelin ajánlást, hát úgy is ettem itt, mint aki erre is kíváncsi. Érdekes, hogy a nívós étterem velejárója egy bizonyos mértékű panyókaság is, a plafon, mint több más színvonalas helyen inkább amolyan romkocsmára hajaz, nem aranyozott gipszstukkók, hanem közüzemi vezetékek. A székek eléggé eklektikusak, hová milyen jutott, vagy van-e a káoszban rendszer is, de semmi sem bántó, szolidan elegáns vagy szolidan hanyag. A tisztaság teljesen rendben, az evőeszközök példaértékűek. A zene intelligens, jó hangulatú, nem zavaró. Az ár meg hát. . . szóval ismételjük el, nem drága ebédet ettem, visszafogottan költekeztem, de ez mégis csak egy Michelin ajánlott hely, tehát ahhoz mérj. És akkor a 2990 forintos leves nem drága, a Stefánia kompozíció 5390-ért szintén nem, a bor, a pálinka 2640 ill. 2990 forint, szóval nem voltak elszaladva messze. Összességében jó élmény a Szaletly, most már az én ajánlásommal is!

Erre a galériaszinten több esély volt, a földszint megtelt. Többféle menüt kínálnak, kombinációs lehetőségekkel. Az általam választott kis menü: kis leves, kis adag főétel és köret összesen 2550 Ft-ért. Alapvetően nem vagyok híve a húsételeket mímelő vega kajáknak, így számomra a vega gírosz tál nem értelmezhető, de a vega pörkölt sem. Minden nap van többféle leves, tészta, egytálétel, szószos étel, rakott zöldséges fogás, indiai fűszerezésű étel, főzelék. Bakonyi gombapörköltet ettem galuskával, illetve egy gazdag zöldséglevest, amiben káposzta is volt, olyan ízvilággal, mint a frankfurti leves, persze virsli nélkül. Nekem kicsi volt az adag, nem laktam jól. Az ételek fűszerezése, elkészítése tetszett.

A többi üzlet lehúzott rolója, az egyébként kihalt folyosók miatt élettelen volt a helyszín. Bár elvileg 8 órától vannak nyitva, 9-kor még a kipakolás és készülődés fázisában volt az egyébiránt kellemes fellépésű mindenes hölgy. Finom volt a Julius Meinl kávé, a cappuccino 790 Ft-ért árban is kedvező opció. Itt a szép piros porcelán csészében kaptam a kávét, nem holmi papírpohárban. Jól néztek ki a frissen sült, még meleg péksütemények, a kakaós csiga, a sajtos rúd és a pogácsa. Néhány Kemenes sütemény is feltűnt a pultban, de összességében szolid volt a kínálat. Normális, kényelmes körülmények között lehet helyben kávézni, reggelizni, elég sok asztaluk van. A barackos-túrós piskóta továbbra is az egyik legjobb termékük véleményem szerint. Össz-élmény: 4 pont.