Szörnyű
![]()
2014. augusztus 11.családjával járt itt A Gault Millau 2014-es könyve alapján először ez év januárban kerestük fel a helyet, amikor maximálisan elégedettek voltunk: valóban az egyik legjobb hazai birkagulyást, birkapörköltet kóstoltuk, a desszertek is rendben voltak, kiemelkedő a mangalica termékek kínálata. Ehhez képest a tegnapi (08. 10.
) látogatásunkkor a tapasztaltak alapján a helyen a minőség 180 fokos fordulatot vett. Az 'esemény' azzal kezdődött, hogy az asztal, ahol helyet kaptunk, ragadt az előző vendégek által kiöntött italtól, melyet a pincér csak kérésünkre takarított le. A kihozott 'citromfű ital', valamint 'kovászos uborka fröccs' kb 28-30 fokos melegen érkezett, kérésünkre jégkockát nem tudott hozni a pincér, mert a nyár közepén 'nincs'. Annyit legalább vállalt, hogy beteszi a hűtőszekrénybe 'hűt rajta egy kicsit' (valószínűleg jobban kiengedett csapvízzel hígított rajta). Hasonlóan meglepődtünk azon, hogy valamennyi mangalica termék elfogyott, még az étlapon szereplő 'vegyes ízelítőből' sem lehetett kérni. Már az előételnél, ami rántott velős palacsinta volt, éreztük, hogy ha mérföldeket nem is esett a színvonal, legalábbis új szakács keze lehet a dologban, mert nem volt közel sem annyira finom, mint fél éve (az ennek a szintnek a felét megütötte volna a többi étel, egy rossz szavunk nem lett volna feltehetően). Ezután kezdődött a vendég pofátlan átverésének iskolapéldája. A 'birkagulyás' kb 5-6 mogyorónyi birkacafatot tartalmazott, melyek közül elrágható talán egy akadt. Ehelyett rengeteg túlfőtt krumpli és répa 'ízesítette' a meglehetősen paprikaszegény levest, amit első kóstolás alapján is bizonyosan utóbb ÖNTÖTTEK FEL VÍZZEL, ezáltal nagyobb adagot generálva, mindezt 1200 forintért. Az éhes vendég az íztelen léből tudott kanalazni mindössze egy keveset. A birkapörkölt, ami legutóbb kiváló volt, ezúttal szintén a vélhetően a maradék csontokról leszedegetett cafatokból készült, híg, zsíros szafttal. A hozzá adott dödölle, melyet a Gault Millau is dicsért és mi is sokáig emlegettünk: kívül odakozmált, belül nyers. A BIRKÁRÓL elnevezett étterem eredeti szellemiségének legnyilvánvalóbb arcul köpése a NAPI AJÁNLATOK (! ) között feltüntetett 'káposztás-babos bárány' volt. Lényegében a kutyának nem adtam volna oda, agyontömve szárított majorannával, tárkonnyal, az egész egytálétel-szerű förmedvényben egyetlen darab, kb mogyorónyi bárány (birka? pulyka? ki tudja milyen. . . ) "hús", emellett 3-4 darab, az agyonfőzéstől és sokszoros újraforralástól cipőtalp keménységű májdarab. SZÉGYEN. Ennél a tényleg ehetetlen 'fogásnál' nem bírtuk tovább és visszaküldtük, amelyet a meglehetősen felkészületlen pincér nagy meglepetéssel nyugtázott, de megígérte, hogy szól a vezetőségnek. Egyszer visszajött, ekkor közölte, hogy a szakács megkóstolta az 'ételt', és azt 'rendben lévőnek' találta, ez az étel 'sajátos ízvilága'. Azért mindennek van határa! Mi a desszertet lemondtuk, velünk lévő rokonok még megkockáztatták a túrógombócot, amely bár ehető volt, egyértelműen bolti mirelit termékről volt szó. A számlát végül a valóban ehetetlen 'bárányétel' mellőzésével sietve fizettük és távoztunk, azzal, hogy soha az életben nem térünk vissza az - úgy tűnik - a vendégek nyílt átverésére alig fél év alatt átnyergelt 'étterembe'. Őszintén reméljük, hogy a Gault Millau, illetve más hivatalos ítészek is hasonló eredményre fognak jutni (bár azért, hogy ezekbe a förmedvény ételekbe bele kell egyáltalán kóstolniuk, előre sajnáljuk őket), amely által a hely megkaphatja a jelenlegi értékelését, amely szerintünk kb. az 1000X-es 'NEM JAVASOLT' kitétel alkalmazása esetén is még erős eufemizmusba hajlik.
1Ételek / Italok
2Kiszolgálás
3Hangulat
1Ár / érték arány
1Tisztaság
Nagylaposi Birkacsárda válasza
Kedves A. I. !
Nagyon szomorúan olvastam negatív véleményét éttermünkről. Rettentően sajnálom, hogy ilyen tapasztalatokkal távoztak tőlünk, és azt is, hogy nem volt lehetőségem személyesen reagálni aznap reklamációjukra.
A kollégáim egyébként jelezték még aznap este, hogy volt egy négyfős társaság, akik elégedetlenek voltak.
Sajnos én azon a napon négy óra után már nem voltam bent az étteremben, így nem volt lehetőségem reklamációjukat azonnal lereagálni.
Szeretnék bejegyzésére pontról pontra válaszolni, remélem, hogy ezzel valamennyire enyhítem felháborodásukat és kapunk még egy esélyt a látogatásra.
A házi szörpjeinket/frissítőinket hűtőből vesszük ki egyenesen, és a vendég kérésére azt szintén hűtött szódával, vagy hűtött vízzel (a csapolt sör hűtőjére kötött vízcsapból) engedjük fel. Azt sajnálattal olvastam, hogy az Önök asztalához már melegen érkezett.
A velős palacsintánk receptje és elkészítési módja nem változott január óta, sem a konyhai személyzetünk, akik készítették.
A mangalica termékek előállítása (a füstölés miatt) 15 fok alatti hőmérsékletet kíván. Épp ezért október közepétől február végéig vágatjuk a mangalicákat és dolgozzuk fel (hetente 4 hízót). A termékek a készlet erejéig kaphatóak. Általában májusban már mindenünk elfogy (kolbászok előbb, végén a szalonnák, sonkák). Kizárólag a saját magunk tartotta mangalicákat vágatjuk (évente kb. 70 db-ot, a tanyánkon ezt a hízómennyiséget tudjuk tartani), ha elfogynak termékeink, akkor a vendégeknek a következő októberig várniuk kell a következő mangalica szezonig. Ez eddig nem okozott gondot, hiszen vendégeink épp ezért bíznak az általunk előállított finomságokban és azok alapanyagának biztonságában. Remélem pincér kollégánk önöknek elmondta az általam leírtakat.
A gulyásaink és a pörköltjeink minden nap, de legalábbis minden másnap készülnek. Ezzel is biztosítva, hogy a vendég mindig frisset kapjon. Mindig 20-25 adagot (nyáron 30-35) főzünk, annak érdekében, hogy mi is biztosak legyünk benne, hogy aznapi pörkölt igényeket ki tudjuk elégíteni. Ha esetleg délutánra elfogy valamelyik pörköltünk, gulyásunk, akkor azt az étlap kivitelekor jelezzük a vendégnek, de SOHA nem folyamodunk olyan praktikákhoz, mint a „hígítás”, vagy „maradék csontokról húscafatok leszedése”… Természetesen nem mindennap sikerül tökéletesre a pörkölt vagy gulyás. Emberek vagyunk. A konyhában is emberek készítik az ételeket. A húsbirka minősége sem mindig egyforma. Az évszaktól, adott időjárástól, a vágás előtt fogyasztott tápláléktól is függ a vágott állat húsának íze (szintén saját nyájunkból vágatunk juhokat a konyhánkra, amelyek szinte éven át legelnek). Előfordulhat, hogy a szaft hígabbra sikeredik, a leves kevésbé intenzívre. Az Önök esetében ez történhetett, amit nagyon sajnálok. De nem gondolom, hogy ettől az étel megérdemelné a „förmedvény” vagy az „ehetetlen” jelzőt.
Az Önök által „ehetetlennek” minősített babos-káposztás bárány nagyon kedvelt étel nálunk. Kizárólag hétvégente, ajánlatban (táblán) adjuk. Magunk kovászolta káposztából, tarkababból és a bárány elejéből készítjük (csontos részekből, főként csomborral fűszerezett (majorannát és tárkonyt nem használunk hozzá) egytálétel. Kedvelik vendégeink, ezért tűnt felkészületlennek pincér kollégánk, amikor meglepődött a reklamációtól, miszerint ehetetlen (aznap több dicséretet kaptunk érte). A máj sajnos valóban megkeményedett. Az étel elkészülése után melegentartóban volt (és nem többszörösen visszamelegítve). Erre a jövőben mindenképpen odafigyelünk.
A túrógombócunk a nyár slágerdesszertje, mindig szezonális gyümölcsökből általunk készített öntettel. A túró a szomszédos Mezőtúrról egy hét tehenes kistermelő házaspártól kerül a konyhánkra mindig FRISSEN. Tőlük szerezzük be a tejfölt is. A gombóchoz minimális grízt és tanyasi tojást (saját tanyánkról) használunk, amit házi pirított kenyérmorzsába forgatunk. Itt sajnos már valóban csak arra tudok gondolni, hogy a rosszindulat vezérelte mikor „egyértelműen bolti mirelit terméknek” minősítette.
7 éve vásároltuk meg a csárdát, és hét éve 7 napból 7-et dolgozunk azon a családommal és kollégáimmal, hogy egy valóban hiteles és megbízható éttermet varázsoljunk. Az alapanyagok tetemes részét magunk állítjuk elő vagy környékbéli kistermelőktől vásároljuk. Heti 4-5 alkalommal járunk piacra és a termelőkhöz „alapanyag beszerzés” céljából. Nagykereskedőtől csak a nálunk el nem érhető alapanyagokat vásároljuk. Ez a csárda az ÉLETÜNK! Mint azt már írtam, sajnos az étel elkészítésénél hibázhatunk (sajnos ez az Önök esetében is így volt), de alapanyagban SOHA nem ismerünk kompromisszumot.
Remélem, válaszom valamelyest enyhíti mérgét, és egyszer még vendégeink között is üdvözölhetjük Önöket.
Tisztelettel:
Csákvári Katalin
tulajdonos
2014. augusztus 16.,
