Egy szombati napon ebédeltünk az étteremben. Az étlapon nagy választék van. Mi négyféle ételt próbáltunk ki. Mind nagyon finom volt. A kiszolgálás gyors,a pincér kedves. Hozzá kell tennem azonban,hogy egy pár alkalommal menüt is ettünk már itt,és az bizony nem volt finom. Átlagos menza ízű ételek,és adagok.
Nagyon pici a benti étterem rész. De ezt leszámítva, minden szuper. Gyors, kedves kiszolgálás. Finom, gusztusos ételek. Finom volt a banános, ananászos desszert karamellel és csoki fagyival. Bár picit hiányoltam róla valami ropogósságot. Pl tészta félét vagy legalább egy kis grillázst. Nagyon tetszett a kagylós tányér.
Az előre ígért menüs desszert helyett palacsintát hoztak, mivel időközben elfogyott a lúdláb torta. Ezt akkor tudtuk meg, amikor már le tették elénk az asztalra. Ez picit fura volt,de ízlett a palacsinta is.
A gyulai vendéglők többsége átlagosnak mondható, vannak rossz és jó fogasaik egyaránt (lásd Bols, Sörpince, Corvin, Halászcsárda stb). Jó hely a Patrióta, annál gyengébb, de még mindig jó a Géza konyhája, jobbacska továbbá a Véárkonyi bisztró és a Gusto vendéglő, mely a hajdani Kisködmön helyén működik.
Itt arra törekednek, hogy több etnikai konyha fogásait prezentálják a nagyérdeműnek, jómagam miután megtudtam, hogy a Tom Yum levesben nincs friss zöld koriander, nem kísérleteztem a kalandozással, hanem rántott harcsát kértem roston sült zöldségekkel és tartárral. A fogás rendben volt, habár a halat nem sózták meg és egy lehelletnyit túlsütötték. Ezzel együtt élvezetes, szaftos volt, amit elsősorban a frissességének köszönhetett. A beltér megnyerő, leszámítva a plazmatévét, bár annak, aki ismerte a helyet Kisködmön korából, frusztráló, hogy Magyarország egyik legszebb vendéglőjét hogy szét lehetett barmolni egy rakás pénzért.
A gimnáziumi ballagásomat szerettük volna itt megünnepelni. Rajtam kívül egy másik lány is itt szerette volna a családjával megünnepelni életének e jeles eseményét. Az ételekkel még nem is volt baj, a felszolgáló személyzettel annál inkább. Ugyanis a történet a következő: két tortám volt, a másik lánynak egy.
Ő szólt a pincérnőnek, amikor kihozták neki (az enyémet; egy formatorta), hogy neki nem ilyen tortája van, neki tejszínhabos. A pincérnő azt mondta, hogy ilyen nincs, csak ez az egy van és kész. Nekem kihozták az övét, a tejszínhabosat, amikor ő felkiáltott, hogy az az ő tortája, nem az enyém. . ( amit már felvágtak, a pincérnő tudatlansága miatt! ) Ezek után szerintem az lett volna a minimum, hogy mind a kettőnktől elnézést kérnek. . . de ez nem történt meg. Kb. 50 embernek írták le aznap magukat egy életre! Nem lejáratásképp írtam a beszámolót, csak, hogy senki ne járjon úgy, ahogy mi jártunk.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
