Hodosi Cukrászda-Fagyizó Hajdúszoboszló

Ráadásul olyan akciójuk van, hogy 1 gombóc 300 Ft, 2 gombóc 600 Ft, és a 3. gombóc is 600 Ft, szóval a 3. gombóc ajándék. A cukrászdát és a sütödét 1984-ben alapították, Szoboszlón kívül még a környéken Kabán és Biharnagybajomban is van 1-1 egységük. A cukrászda a tradicionális, fősodratú vonalat követi, a jól ismert süteményeket, tortákat találjuk náluk, méghozzá elég széles választákban. kb. 25 féle sütijük biztosan volt, plusz még somlói galuska, gesztenyepüré, amit bele sem számoltam. Árak tekintetében 450-650 Ft között szóródnak az árak, Van néhány paleo süteményük, ami drágább (csoki, eper, pisztácia), illetve az országtorták is többe kerülnek, 800 Ft, ha jól emlékszem. A málnás joghurtszelet cukormentesen készül. Megrendelésre sütnek egész tortákat. A joghurtos cherry helyi találmánynak tűnt (600 Ft), máshol még szerintem nem találkoztam ilyen sütivel, ez is a kímélőbb kategóriát képviseli. Az eszpresszó hagyományos olasz pörkölésű, 400 Ft, középszerű volt. A kávé mellé itt adnak vizet és egy kis darab kekszet is. De nemcsak emiatt érdemel 5 pontot a kiszolgálás. A pultos lány nagyon kedves, mosolygós, készséges volt velünk, segített a választásban. Elvitelre vittünk még egy nagy dobozos édes aprósüteményt (isler, baracklekváros linzer, csokis parány, stb. ) ami szintén kedvező árú volt, 1000 Ft alatt. Bár a beltéren is vannak asztalok és székek, de van egy elég tágas, fedett teraszuk. Érdekesség, hogy közvetlenül velük szemben van egy másik cukrászda is, nekem a kettő közül a Hodosi tűnt a jobbnak. Tisztes 4 pont.

Mindezt azért tartottam fontosnak leszögezni, mert nem tartom magan a bölcsek köve birtokosának, nem tartom a vendég státuszt mindenek felett valónak, észrevételeimet igyekszem jóindulattal, tárgyszerűen megtenni és nem a hibát keresem. A tárgyhoz tartozik, hogy több mint negyed évszázada tudatosan, a felfedezés szándékával járok éttermekbe, kocsmákba, kávézókba és cukrászdákba, azóta írok róluk értékeléseket. Igen nagy adatbázisra és élményanyagra támaszkodom, összehasonlítási alapom meglehetősen széles. Jóval több, mint 10. 000 helyen fordultam meg, 20. 000 felé járhatok, évi átlagom az utóbbi évtizedben 800-1000 hely. Mindezt azért tartottam fontosnak leírni, hogy a Hodosi cukrászda nevű, gasztronómiailag tökéletesen érdektelen hely reakcióját az olvasó megfelelőképpen értékelhesse. Miután idén kénytelenségből ismét meglátogattam a Hodosi cukrászdát (egy másik [moderálva - szerk. ] zárva volt, a párom meg a nagyobbik lánya viszont szívesen evett volna egy sütit) és megkóstoltam egy karamelles süteményt valamint a szilvagombóctortát (amit itt szilvásgombócként emlegetnek, hibásan) annyit írtam erről a helyről a google-mapsre, hogy „átlagos cukrászda”. Mert az. Ma erre képes magyar átlag. Nem volt rossz, de messze állt a kiemelkedőtől. Azt a választ kaptam a tulajdonostól a webes felületen, hogy „nem voltál még átlagos cukrászdában”. Ezt. Így. Tegezve. Ezek tartják magukat üzletembereknek. Nem is ismernek, fogalmuk nincs, hogy hol jártam és hol nem, bár, ha rákeresnének a nevemre talán rájönnének, hogy mind kocsma, mind cukrászda, mind étterem műfajban jártam pocsék, gyenge, átlagos, jó és kitűnő helyeken egyaránt. Átlagosból volt a legtöbb. Hát ennyit a Hodosi cukrászdáról, melynek süteményei átlagosak, számomra kifejezetten unalmasak, az üzletvezetés kommunikációja, viszont messze átlag alatti e beszólás alapján.

De adnak francia krémest és házi krémest 180ért, citromos fagyi szeletet 250-ért, s még sorolhatnám. A magam részéről nem rendelnék belőlük, ez az vonal valahogy nem hoz lázba. Persze ezeket a sütiket is lehet jól csinálni, lásd például a Daubnert. Mindegy, ez egyértelmű 3 pont, aztán egyen itt az, aki szereti ezt az irányzatot.