Mi A Kő Köveskál

Az ételek sajnos vegyesek voltak. Ettünk kiváló marinált fogast, pikáns paradicsomlevest, ami nem volt pikáns, ellenben kissé jellegtelen, remek marhapofát roppanós zöldségekkel a ragújában, harcsapaprikást mocsárízű harcsából. Számomra a legkülönlegesebb étel a nyári töltött káposzta volt, amit nem savanyú-, hanem kovászolt káposztából készítenek. A tálalás szép, igényes. Saját olaszrizlingjüket (Trombitás 2015) ittuk, amit ne hagyjatok ki, ha erre jártok. Összeségében ajánlom a helyet kipróbálásra, de nem biztos, hogy visszatérnék.

A mini sült csülök ötletes és épp elég ahhoz, hogy érezzük a csülök külső ropogós és belső fűszeres ízeit, a kacsacombról hasonlókat tudok zengeni.

A desszert egyenesen az ízek a fenomenális kavalkádja ahogy a dió a rumos meggyel találkozik. A lágy smarni a gyümölcsös lekvárral egy üdítő élmény volt. Ellenben nem ajánlom a helyet azoknak akik cukros üdítős művackokhoz szoktak, mert itt igazi háziszörp van helyette és azoknak sem ajánlom akik a hatalmas minden íz és fantázia nélküli rántott hús és olajban tocsogó sültkrumplihoz szoktak. De akik vágynak az új ízekre vagy akik csak szeretnek enni és élvezni az ételeket azoknak bátran merem ajánlani

is ilyen hely Köveskálon, a “szakmában“ számon tartott, Munkácsy díjas festő, mellékállásban borász Trombitás Tamás étterme. Maga a tulaj szolgált ki bennünket, inkább udvarias volt, mint kedves, de hát a zsenik már ilyenek, lásd még Kővári Gergő (Csak a jó sör). A beltér rendkívül megnyerő, hangulatos és eredeti, forgalmaznak mindenféle minőségi kézműves terméket (pl medvehagymapesto). Mi libamáj terrine-t ettünk, ami jó volt ízre, színre már kissé oxidálódott. A borok kiválóak. Egyedi, különleges hely ez, jó szívvel ajánlom mindenkinek.