Feleségem magyaros sertésszűzérméket rendelt. Egy krumplis-lecsós sertéshúsos ételt kapott, melyben a hús egyértelműen büdös volt. Többen éreztük, feleségem meg is kóstolta, de az étkezésre alkalmatlan volt. Végül a lecsós krumplit ebédelte. Az egész úgy nézett ki, mint egy zsírban úszkáló egytálétel. Én (mivel húst nem eszem) egy Fogy-tál nevű csőben sült zöldséges ételt kértem. Egy cserép edényben szinte teljesen nyers zöldségek úszkáltak félig vízben. A tetején tejföl és éppen hogy megolvadt (nem megsült) reszelt sajt. Nos, az hogy állt a víz az étel alatt arra enged következtetni, hogy nyilván mirelit termékek voltak melyek kiengedésekor keletkezett a víz, a kérdés csak az, miért állt a kitálalt étel alatt? Nem, inkább nem szeretném tudni. A csőben sült zöldségekhez sajnos ennek az "ételnek" köze nem volt, tudom, mert gyakran fogyasztok hasonló ételeket. Ott tartózkodásunk ideje alatt a most futó filmfesztiválról érkező vendégek kiszolgálása plussz az a'la carte vendégek kicsit soknak bizonyultak a placcon dolgozó kollégáknak, és nyilván a szakácsoknak is, hogy ilyen moslékhoz hasonló ételeket kiadtak a kezükből. Mivel nem szerettük volna az alkalmat elrontani, csupán az étkezés végén jeleztük a fentiket a pincér kollégának, aki annyit válaszolt, ez nem jellemző. . . Egyébként itt jegyzem meg, a minket kiszolgáló felszolgáló kolléga végig kedves és udvarias volt. Nem is az ő hibája ez. Nem fér a fejembe, egy szakács hogyan adhat ki ilyen ételeket, minek nézi a vendégeket, hogy lehet az, hogy minimális szakmai hiúság sincs benne. . . ? Nyilván manapság mindenki ott spórol ahol tud, na de könyörgöm büdös húst és félig kész zöldséges maszlagot a vendég elé tenni, több mint durva. Mindezt nem azért írom le, mert egy kötekedő barom vagyok, hanem mert régóta foglalkozom vendéglátással és láttam már pár ételt és szakácsot, valamint tisztában vagyok egy étterem belső működésével is. Úgy gondolom, ha valaki elmegy egy étterembe ebédelni a családjával, szeretne egy jól megalkotott finom ételt kellemes környezetben elfogyasztani, a pénzéért az étlapon ígért "szolgáltatást" kapni. Csak egy példa: Ha egy kiló kenyérért kifizetünk 300 forintot, akkor joggal várjuk el, hogy az ne legyen penészes. Sajnos egyre több, korábban kiváló étterem esik hasonló hibába, ami vagy a spórolás, vagy az adott műszakban dolgozó szakácsok alacsony létszáma, (ami ugye megint csak a spórolás) vagy egyszerűen csak a vendégeket idióta bólogatókutyáknak néző kollégák magatartásának köszönhető. Régen jártam Önöknél, de emlékeimben nem így élt az étterem, egy biztos, következő családi összejövetelünk helyszínéül nem a Kispipát választjuk majd. Bízom benne a fentiek alapján kicsit hozzájárultam ahhoz, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. (ja, a mosdó tisztasága kritikán aluli volt, én részemről kifordultam onnan. )
