Kispipa Halászcsárda Miskolc

Feleségem magyaros sertésszűzérméket rendelt. Egy krumplis-lecsós sertéshúsos ételt kapott, melyben a hús egyértelműen büdös volt. Többen éreztük, feleségem meg is kóstolta, de az étkezésre alkalmatlan volt. Végül a lecsós krumplit ebédelte. Az egész úgy nézett ki, mint egy zsírban úszkáló egytálétel. Én (mivel húst nem eszem) egy Fogy-tál nevű csőben sült zöldséges ételt kértem. Egy cserép edényben szinte teljesen nyers zöldségek úszkáltak félig vízben. A tetején tejföl és éppen hogy megolvadt (nem megsült) reszelt sajt. Nos, az hogy állt a víz az étel alatt arra enged következtetni, hogy nyilván mirelit termékek voltak melyek kiengedésekor keletkezett a víz, a kérdés csak az, miért állt a kitálalt étel alatt? Nem, inkább nem szeretném tudni. A csőben sült zöldségekhez sajnos ennek az "ételnek" köze nem volt, tudom, mert gyakran fogyasztok hasonló ételeket. Ott tartózkodásunk ideje alatt a most futó filmfesztiválról érkező vendégek kiszolgálása plussz az a'la carte vendégek kicsit soknak bizonyultak a placcon dolgozó kollégáknak, és nyilván a szakácsoknak is, hogy ilyen moslékhoz hasonló ételeket kiadtak a kezükből. Mivel nem szerettük volna az alkalmat elrontani, csupán az étkezés végén jeleztük a fentiket a pincér kollégának, aki annyit válaszolt, ez nem jellemző. . . Egyébként itt jegyzem meg, a minket kiszolgáló felszolgáló kolléga végig kedves és udvarias volt. Nem is az ő hibája ez. Nem fér a fejembe, egy szakács hogyan adhat ki ilyen ételeket, minek nézi a vendégeket, hogy lehet az, hogy minimális szakmai hiúság sincs benne. . . ? Nyilván manapság mindenki ott spórol ahol tud, na de könyörgöm büdös húst és félig kész zöldséges maszlagot a vendég elé tenni, több mint durva. Mindezt nem azért írom le, mert egy kötekedő barom vagyok, hanem mert régóta foglalkozom vendéglátással és láttam már pár ételt és szakácsot, valamint tisztában vagyok egy étterem belső működésével is. Úgy gondolom, ha valaki elmegy egy étterembe ebédelni a családjával, szeretne egy jól megalkotott finom ételt kellemes környezetben elfogyasztani, a pénzéért az étlapon ígért "szolgáltatást" kapni. Csak egy példa: Ha egy kiló kenyérért kifizetünk 300 forintot, akkor joggal várjuk el, hogy az ne legyen penészes. Sajnos egyre több, korábban kiváló étterem esik hasonló hibába, ami vagy a spórolás, vagy az adott műszakban dolgozó szakácsok alacsony létszáma, (ami ugye megint csak a spórolás) vagy egyszerűen csak a vendégeket idióta bólogatókutyáknak néző kollégák magatartásának köszönhető. Régen jártam Önöknél, de emlékeimben nem így élt az étterem, egy biztos, következő családi összejövetelünk helyszínéül nem a Kispipát választjuk majd. Bízom benne a fentiek alapján kicsit hozzájárultam ahhoz, hogy ilyen esetek a jövőben ne fordulhassanak elő. (ja, a mosdó tisztasága kritikán aluli volt, én részemről kifordultam onnan. )

Na, de nem ez a lényeg. A személyzet nagyon kedves volt. Nem álltak felettünk, de ha kellett valami nem is kellett várnunk. Egy pisztrángot (ropogós pisztráng) és egy malac sültet (fogyókúrázók kedvence) ettünk. A hús és a hal egyaránt nagyon ízletes volt és rendkívül nagy adag. A köretek is jól voltak elkészítve és külön salátát se kellett vennünk annyi zöldséget kaptunk. (erre a pincér külön felhívta a figyelmünk) Ár/érték arányban szerintem Miskolc egyik legjobb helye. Egy hiba csúszott csak be rendeléskor, vörös bor helyett fehéret kaptunk, de hirtelen fel sem tűnt csak beszélgetés közben eszméltünk fel, hogy nem azt rendeltünk. Végül nem szóltunk, ennyi belefért. Bátran ajánlom másoknak is.

:)
Régi, jó hírű miskolci étterem, talán már nem ugyanaz, mint anno, de továbbra is kellemes program ide betérni.

Meglepődve fogadtuk, hogy a számos halas étel mellett rengeteg finomabbnál finomabb steak, és hagyományos étel közül lehetett választani az étlapról. A tökéletes hely - ízletes fogások
Természetesen még véletlenül sem ugyanazt választotta senki és a többfogásos étkezés után tökéletes rálátásunk volt arra, hogy a specialitásokon kívül a hagyományos ételek is fantasztikusak. Kellemesen ízesített, enyhén fűszeres ételeket kaptunk, amelyek pontosan megfelelnek a szokásostól kicsit eltérő ízlésvilágunknak. (Enyhén erdélyi konyha)
Bőséges adagok, nagyon kedvező áron. Szívélyes kiszolgálás, és nagyon pontos precízen megszervezett munka jellemezte a személyzetet. Első Miskolci élményeim között jó helyet foglal el, biztosan visszatérek még ide, ha ott járok. :)

A deszertként rendelt Vargabéles viszon rendkívül nagy adag volt, alig tudtunk ketten is megbírkózni vele.

A "harcsa" pedig egyértelműen afrikai harcsa volt! Ráadásul kértem külön egy kg. ponty húst, nem azt kaptam, hanem keszeget vagy kárászt, nem írom le mennyiért!

A beltér több termes, van egy különterem is, a berendezés retró, kissé ódivatú, a falakon halfej preparátumok és horgász/halász eszközök, valamint magyaros motívumok, pirospaprika füzér és népi kerámiák. Pénteken ebédeltünk itt, amikor az á la carte étlap mellett ebédmenüt is lehet kérni. Ahogy elnéztük a folyamatosan érkező vendégeket, helyben és elvitelre is a legtöbben szintén az ebédmenüt választották, ami nem meglepő, hiszen 2 fogást - levest és húsos főételt - kaphatunk 1950 Ft-ért, amely a normál étlapon kb. a kiadósabb levesek ára. Az étlap hosszú, lapozgatós, műbőr kötéses, Halászcsárdához híven számos halétel is található benne, kezdve a 6 féle halászlével, de a főételek között is tovább sor tengeri és folyami halból készült étel szerepel, sőt, békacomb is. A főételek árai 2500 Ft-tól indulnak, de a legdrágább Kőkorszaki steak fogás 9500 Ft. Érdekesség a "Zenélő Hegedűtálak", amelyek két fogásos vegyestálak, illetve desszerttál. A halételeken kívül magyaros fogások jellemzőek. A menü tehát adott volt, csontleves eperlevéllel, elég nagy adag, viszont sem hús, sem zöldség nem volt benne, csak a tészta. Unalmas, íztelen. A főétel sertéspörkölt tarhonyával, csemege uborkával, zóna adag, retró érzéseket keltő, régivágású ételválasztás és elkészítés, de összességében finom volt szerintem. Az étlapról választott nyírségi gombócleves (1800 Ft) tűzforró volt és olyan sűrű, mint egy főzelék. Ízre viszont ez sem volt rossz, paprikás, tejszínes, magyaros és tartalmas. A gombóc az bolti késztermék - gnocchi - volt, nem házi. Az ételekre ahhoz képes, hogy menüt kértünk és levest, elég sokat kellett várni. Mainstream italkínálat, a kis üveges Cola 470 Ft, Stella Artois-t csapolnak, a 4 dl-es korsó 960 Ft. Népszerűnek tűnik a Kispipa, nemcsak a helyiek körében, mert egy nagy külföldi diákcsoport is érkezett, amikor mi már távozóban voltunk. Kötelező szervizdíj van, mértéke 10%.