Háromforrás Étterem Kőkapu Nagyhuta

Étlap, itallap is rendben volt, azonban borok nem szerepeltek az itallapon. Bort szerettünk volna inni, így felsorolt néhány bort a pincér, amiből rendelhettünk. Később másik asztalon láttuk, hogy volt külön borajánlat is, de azt nekünk nem hozta ki a pincér.

Most legutoljára bátor voltam párolt szarvast rendelni áfonya mártással (próba, szerencse alapon), nem tudtam, hogy milyen, de nekem ízlett. Bennem kellemes emléket hagyott a hely. :)

Itt kezdődött el az a folyamat, ami miatt nem jó emlékkel jöttünk ki később az étteremből. Az étlapon szerepelt kb. 5-6 féle leves, azon kívül a bejárat előtt kitett táblán a nap ajánlata a sütőtök krémleves. A felszolgáló szépen sorban mindegyik rendelt levesre közölte, hogy na, az pont nincs. Még a nap ajánlata sem. Kicsit csalódottan, de rendeltünk a maradék 3 fajtából, plusz 3 adag lapcsánkát. Vártunk, vártunk, szokatlanul sokat, mire érkeztek a leveseink. A húsleves Károlyi módra igen felejthető volt, sem az ígért tárkony, sem a gyömbér ízét nem tudtuk felfedezni benne, ellenben nagyon sós volt. A babgulyás és a gombaleves jó lett volna, ha nem lett volna az is túlsózva, valamint az egyik gombalevesben nem talált volna a megrendelője egy szép hosszú hajszálon lógó babérlevelet. A 3 adag lapcsánkához nem kaptunk sem evőeszközt, sem szalvétát. A külön kérésünkre a felszolgáló hozott evőeszközöket, amit letett az asztalra egy kupacban, osszák szét maguknak a vendégek. Szalvétát továbbra sem kaptunk. A három adag közül az egyik tányér közepén az étel között állt egy kis üvegtálban tejföl a lapcsánkához. A másik kettőn nem. Ismét szóltunk a pincérnek, hogy kettő adaghoz nem hozott tejfölt. Közölte, hogy az az egy adag van, ott az egyik tányér közepén, osszuk szét. Na itt már végképp elképedve néztünk egymásra és a pincérre. Nagyon csalódottan jöttünk ki az étteremből, és megfogadtuk, hogy ide többé nem jövünk.