Pajta Étterem Ôriszentpéter

Vannak az országnak kiemelt éttermei, de egyáltalán nem szeretném összehasonlítani a helyet az Anyukám mondtával, vagy a MÁK-kal, a Hosszú Tányérral vagy a Golival Ez is egy jó hely. Van benne egy bizonyos bájos esetlenség, de ez nem baj. Egyébként sűrű teltház volt, ott, az erdők alján. A kétféle választásból, hogy 6 vagy 12 fogásos vacsorát kérünk, a szerényebbik lehetőséget választottuk, némi óvatosságból. Borpárosítást se kértünk, bár a nejem iszogatott alkalmanként különleges borokat, amelyeknek izgalmas történetük is volt, de neki persze szabad volt. Én beértem a meggyes almalével. Volt egy rendkívül ízletes felvezető falatkasor, emlékezetes élmény. Amit ettünk mind kellőképpen innovatív volt és különleges, talán és ebben egyet is értettünk a mexikói ihletésű töltelék volt pár lépéssel lemaradva a többiektől. Egyébként a logisztika kitűnő, több felszolgáló is tevékenykedett nálunk, kitűnően össze volt hangolva, hogy mikor mi érkezik. asztal leszed, új fogáshoz új eszközök jönnek, mindez rendkívül gördülékeny és gyors. A végén kértünk még egy sajtválogatást is környékbeli sajtokból, szenzációs. Azt pitiánernek és suttyóságnak tartom, hogy azt a vizet, amit tulajdonképpen nem is kértünk, vastagon felszámolják a számlában, bár ez más fine dining étteremben is előfordul. (Nyilván valami speciális biofarmról származik a víz a Vénusz túloldaláról) De egyébként nagyon jó este volt, maradandó emlék, kár, hogy innen a szállásunk felé leeresztett a gumim, és ez rányomta a bélyegét egy kicsit az eseményre.

Bőségesen jól lehet lakni a 3 fogásos menüvel is, amihez mindig jön legalább 2 meglepetés (volt aki ezt is nehezményezte, annak azt a közmondást tudnám ajánlani, hogy nem való tehénnek a gatya ) Előre a Michelin csillagért, megérdemlitek! Köszönjük a pazar kiszolgálást!

Az étlap rövid de legalább drága. A felszolgáló kihozza az italt, tölt majd a maradék innivalót elviszi mikor üres a pohár újra tölt. Előétel, kóstolót ugyan nem kértünk de kaptunk, szerintem fel lehet tüntetni az étlapon, és mindenki el tudja dönteni hogy kér-e. Az ételek ugyan kis adagok aki turázik és éhes annak biztos kevés. Az ízek nekem bejöttek, a páromnak viszont még az sem.

Aki viszont csevegni akar 1-2 órán át, amíg vár a pazar környezetben, az elegánsan tálalt, de hihetetlenül piciny adag ételekre, aki szereti, hogy a tányérján alig találja meg az ennivalót, aki szereti, hogy tíz felszolgáló sétálgat körülötte, míg végtelennek tűnő időn át várakozik, no, annak ajánlom. Én azonban többé ide be nem teszem a lábam. Nem utolsó sorban azért, mert a lassú kiszolgálás után kihozott gombapaprikást úgy megszórták erős pirospaprikával, hogy ehetetlen volt. Lenne mit tanulniuk a vendéglátás terén, bármilyen csuda szép hely! !

A koncepció a budapesti SALT éttermet juttatta eszünkbe, ami 2022-ben kapta az első Michelin csillagát. A vidéki éttermek közül az első Michelin csillagot pedig a Pajtának kellene kapnia. A tálalás, az ízek, a vacsora tematikája, játékossága mind hozzájárult ahhoz, hogy a kb 3 órás vacsora feledhetetlen élmény legyen. Minden a helyén volt, a hangulat, az ételek, a kiszolgálás is. Kértünk borsort is, amit szintén tökéletesen sikerült párosítani az ételekhez. Egyetlen hibája van a helynek, hogy Budapesttől nekünk kicsit messze van, hogy sűrűbben látogassuk. Nagyon drukkolunk, hogy megkapják a hőn áhított és jól megérdemelt csillago(ka)t!

Mellesleg délben senki nem ült az asztaloknál kint a teraszon. Vagyis aki erre jár, ne számoljon vendégváró szeretetre és tárt karokra.

: hangulatos, szabad ég alatti terasza a hatalmas telek zöld füves részén található, pont ott, ahol az ember órákig el tud nyújtózni egy jó könyv és egy még jobb kávé társaságában. Kora délutáni órákban érkeztünk, foglalásra (nem árt! ). Az étlap egyszerű, azonban egy cseppet sem kell azon aggódni, hogy nem találunk ínyünkre valót - a pincérek készséggel segítenek a választásban. Az első meglepetés a választott fogások között ért, ugyanis kaptunk különféle ízelítőket - innen biztos nem fog senki éhesen távozni! A felszolgáló különös odafigyeléssel mutatta be az előttünk illatozó ételsort, majd ajánlott ahhoz illő bort. Miután mindenki elfogyasztotta a magáét, jöhetett a kávé. Szokásommal szöges ellentétben (önmagamat is meglepve) vágytam valami édesre - így esett a választásom a melange-ra. Tökéletes mennyiségű méz, fantasztikus hab, jó kávé. Bár nem lesz a kedvencem, életem első mézes-kávéjának pont megfelelt. Szívesen gondolok vissza az itt tett látogatásunkra a párommal; ha legközelebb az Őrségben járunk, be fogunk térni megkóstolni, milyen új különlegességek várják az arra járókat!

Ez később már nem sikerült volna, mert mind az 5 (öt) asztaluk foglalt volt. Levest és desszertet kértünk a nem túl választékos étlapról. Ezeket nem részletezném. ettünk már jobbat és sokszor rosszabbat is. egyetlen problémánk az volt, hogy ha nem egy közeli szálloda félpanziós vendégei lettünk volna, ahol egy kiadós reggelivel kezdtük a napunkat, akkor igencsak éhen maradunk. Igaz, nem ettünk főételt, de azzal együtt már átlépte volna az ár azt a lélektani határt, amit már meggondol az ember. Összességében tetszett.