Érdekes
2024. január 7.gyerekekkel járt itt 45 Újrafelfedezés új élményekkel, az ősz eleje, ami még inkább nyár. Legelőször még kettesben voltunk itt a párommal vagy 15 éve, aztán csemeténkkel. Valahogy másfelé kalandoztunk az eltelt időben, így most volt hova visszakanyarodni. Királyrét a kisgyerekes családok kedvenc kirándulóhelye most is, ez semmit sem változott.
Régi emlékek: mikor a mostani büfé helyett roskatag-régi fabódéból vártuk télen a zsíroskenyeret és melengettük fagyott kezeinket egy forró teát szorongatva. Azóta viszont sokminden megváltozott:
Lett egy csinosabb büfé, mellé egy Látogatóközponttal, de zárva volt, így ez kimaradt. Irány a tanösvény az új Várhegy kilátóhoz. Fent körpanoráma, tiszta az idő, így messze látszódnak a Mátra hegyei. A kilátó roppant ötletes. Kis ücsörgőkön időzhetünk a látványba feledkezve, de szintenként kis "erkélyek" adják a "Titanic hangulatú" élményt, mintha egy hajó orránál álldogálnánk. Legfelül hátamat a ferde oszlopnak vetve hagyom: a szél hűtsön, a látvány elkápráztasson. És amerre a szem ellát, vastag erdőrengeteg és hullámzó hegyek terülnek el. Nehezen akaródzik lemászni innen, de menni kell tovább. A tanösvényen haladva a Bajdázó-tóhoz megyünk. Itt aztán megint alaposan leragadunk: vízi béke, csoda élővilág - óriás zöld és kék szitakötők,
vizen korcsolyázó molnár poloskák, törpeharcsa ivadékok bolyban, ééés sok-sok mocsári teknős. Mire odaérünk, már egy csobanással a vízben is van egy faágon sütkérező példány, de a vízből kikukucskálva leellenőrzi, hogy nem mentünk-e el időközben, hogy folytathassa a napfürdőzést. Később a kis sziget egy egyenes faágán legalább 7 teknőst fedezünk fel napozni. Sokat ücsörögtünk a tó partján, csak bámulni, ami előttünk van. Újdonság volt ez is: a Hiúz ház. Egyetlen szobából áll, de komplett élmény. A teremben átlátszó csöveken keresztül mászkálnak a levélvágó hangyák, a méhek kaptárban szorgoskodnak. Tapizunk néhány állati szőrt és vadles felvételeken kukkoljuk az erdő állatait. Királyrét királyabb, mint valaha.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. január 7.gyerekekkel járt itt 45 Szeder szedd magad és a Bölcső-hegyi "Jenga kilátó". Majdnem a kevélyhegyi teljesítménytúrára mentünk, de végül Lajos-forrás és környéke lett. Az erdő ezen része tele van tüskés feketeszederrel és mi nem is akarunk ellenállni. Ettől aztán kb. tyúklépésben haladunk időnként. Először egy jó maroknyit sikerül szedni.
Aztán megy az agyalás, mert kevés a kéz, így jobb híján marad a baseballsapka. A tüskés szeder megvédi magát, a csalán is besegít neki, de mi akkor sem adjuk fel,hiába csíp és szúr már mindenhonnan. Úgy vagyunk, mint maci a málnásban, de ez itt inkább szederrengeteg. A Lom-hegyen régi, felhagyott katonai bázis található, pont olyan, mint a Pilis-tetőn a Boldog Özséb kilátónál. Innen is védték Budapest légterét a háborúban. Felhagyott hangárok, katonalakások,
linoleum és cementlap maradványok idézik a régi időket - retró időutazás. Végül még vulkanikus-bazalt köves terepen felmászunk a Bölcső-hegyre. A 2021-es újnak mondható kilátó a Jenga játékra hasonlít. Ez is fahasábokból áll, ellenben nem dől-borul,
és jó a kilátás a tetejéről: Szentendre terül el előttünk, messze a Boldog Özséb kilátó tornyosul,
a távolban a Visegrádi-hegység vonulata hullámzik zölden, hátunk mögött a Hármashatár-hegy. Pöttyös-fodros gombák, sárguló falevelek, meleg van. A sáros részeken már nyomvadászat indul,
hüvelykujj körömnyi, avarszínű kisbéka ugrabugrál az avarban álcázva, a meleget élvezik a gyíkok
és a lepkék. Nyár és ősz van egyszerre. Végül a Lajos-forrás tiszta, finom, hűs vizétől felfrissülve körbeér az erdei kör.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. január 6.gyerekekkel járt itt 45Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Velünk élő történelem: mestergerenda, piros fazéktető és mézeskalács illat. Amikor ide megérkezem, tudom, hogy a kisvárosából megint vidék lesz hirtelen. Észrevétlen ugrunk egyik tájegységből a másikba:
hol a Balaton-felvidéken, vagy éppen az Alföld tanyavilágában vagyunk, hogy aztán Zalában találjuk magunkat a következő házsoron.
A porták közt járva letűnt korok, hajdani épületek vesznek körül, a jelenből egyszeriben múlt lesz. Vagy inkább múlt jelen időben. A régi emberek már nem élnek. De a lakodalmas muzsika vidám hangjai és a használati tárgyak között egy kis fantáziával benépesedik a ház, és megtelik újra képzeletbeli emberekkel - élettel. A sajátjaim is eszembe jutnak. Ott az a kredenc, ami olyan, mint a mamáé volt, a színe is pont ugyanaz. Vagy a házakba belépve a "régi szag". Az illatról mindig a dédi régi háza jut eszembe,és a darkedlisütőt nosztalgiázza. De a látnivalón kívül kapunk még: ízeket és illatokat, beszélgetést és kedvességet is. Kóstolót a bodza- és mentaszörpökből, és birslekvárból, ami pontosan olyan, mint az Anyué - íznosztalgia. Margit nénivel, a portaőrrel megbeszéljük, kinek milyen termése volt idén, hogyan készült a télirevaló. A kamrája telistele szemrevaló finomságokkal. A gyertyásnál paraffin gyertyát öntünk,
Gizi néninél mézes sütési tippeket: figyelünk és hallgatunk. Szerencsére nem titkos a recept. Fejben mindent jegyzetelek, mert 32 évnyi mézes sütési tapasztalata - mint neki - ma már csak keveseknek van. Karácsonyig gyakorolni kell. Mindent megkaptam, amiért jöttünk: élményt, nosztalgiát, ízeket és emlékeket.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2024. január 6.gyerekekkel járt itt 45 Őszi trapp hegyeken át, völgyeken át: Pilisszentlászlótól Visegrádig. A két guruló kereket ezúttal lecseréltük két jól trappoló lábra, az aszfaltot pedig erdei ösvényre. Nem nehéz, nem hosszú kirándulás ez; a maga bő 10 km-ével, amolyan kellemes őszi séta. Az idő és a talaj is száraz ma még, így gombák csak elvétve akadnak.
Tekergős-kanyargós ösvényen jutunk el eredeti úticélunkhoz: a Spartacus-ösvényre. Az ösvény gyakran "egyemberes" méretű, néhol csúszós, málós talajjal, nagy szakadékokkal az oldalán,
így itt nincs ugrabugra. Csak óvatosan! Az út fénypontja: a hegyoldal mögül előbújó Szent Mihály-hegy és a Duna kéksége. Örök klasszikus, panorámás fotótéma ez. Nem is lehet betelni a látvánnyal. A Jenő kunyhónál újratervezünk: egy hirtelen jött ötlettől vezérelve nem fordulunk vissza
és ugyanarra haza, hanem egészen Visegrádig gyalogolunk helyette, a hosszabb utat választjuk inkább. Az ösvény pont az Apátkúti Vadászház mellett jön le. Onnan már az aszfalton szedjük a lábunk egészen a visegrádi Duna partig. A Visegrádi vár látványával ér véget utunk.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kiváló
2024. január 5.gyerekekkel járt itt 55Az ittjártam.hu alapján választottam ezt a helyet.
Ismét fagyos helyen, de nem fagyos hangulatban,a fiam szülinapi ajándéka : az Eötvös Lóránt ház meleg esti menedéke. Bakancslista kívánság . Tavaly januárban felejthetetlen behavazott napokat töltöttünkDobogókőn. Bár vártuk, hátha ezúttal is lenne olyan szerencsénk, hogy reggelre jó kis porcukor fehérségre ébredjünk.
De ahogy Popper Péter neves pszichológus szokta volt mondani:
"Az életben nem kell mindig jól járni", ezúttal a havas szerencse elkerült bennünket. De mi nem csüggedtünk ezen. Hogy legyen benne valami új és szokatlan, lány gyerkőcünk ötletére fejlámpás esti sétára indulunk. Délután 5 óra: sötét és -6 fok. De a lelkesedés és a kalandvágy kitart, így nekiindulunk, ilyet még úgysem csináltunk. Szó szerint nyakig felöltözve, a fejlámpák fényénél lépkedünk. Hosszúra nyúlt árnyékok mindenütt, a Hold és a Jupiter együtt őrködik az égen. Fejünk felett a majdnem telihold sejtelmes fénye világítja az utat. A szélben sodródó felhők sietősen suhannak előtte. A szél időnként vadul feltámad és nekilódul,az öreg fák nyikorgó hangjával megtöri az erdő csendjét. Már szinte krimibe illő a hangulat. Az ösvény, amin még sohasem jártunk: a messzességben Pest és a környező települések imbolygó fényeit mutatja. Másnap ugyanitt ellenirányból jövünk: a nappali fényben más arcát mutatja ugyanaz a látkép. A borús felhők ellenére néhol kisüt a nap az előttünk elnyúló hegyvonulatokra: Kevélyek, Hármashatár-hegy, János-hegy. De a Pilis tetején álló Boldog Özséb kilátó elbújik a felhők mögé. A gombák is az avartakaróba burkolóznak fázósan, szegény őzlábgomba megadta magát, kidőlt, ez bizony a gomba halála. Ha már hószerencse nem akadt, de nem lett állati nagy szerencsétlenség sem a hazaúton: rókakoma sietősen somfordál, még időben ér át előttünk a túlsó oldalra. Köd előttünk, köd utánunk. Kétbükkfa-nyeregről lekanyarodva elolvad a zúzmara világ. Pesten még a Nap is süt ránk. Hova lett a tél
Csak ajánlani tudom ezt a csodás helyet.
5Személyzet
5Tisztaság
4Ár / érték arány
5Kényelem
4Szolgáltatások
4Étkezés
5Elhelyezkedés
Milyennek találod ezt az értékelést?
Érdekes
2023. december 7.gyerekekkel járt itt 45 Kisvonatos elfoglaltságok és a síneken túli világ. Egy kedves kollégám ajánlotta a programot : mondván, Kemencen szombaton Kisvasúti nap lesz. A fiam imádja a kis és nagy vonatokat,én szeret kimozdulni ,a párom szeme a kézműves dolgokra csillant fel, így mindenki várt valami jót ettől.
Kemence mini kisvasúti napja furcsa kis kuszaság: nem csak a kiindulási állomáson voltak programok, hanem az egyes megállókban is: kovácsműhely bemutatóval, mini vasútmodell kiállítás, veterán autók, régi Csepel tűzoltó autó tetején utazhattak a szerencsésebbek, de kedvezményes jeggyel lehetett bemenni a falu 2 kismedencés stradjára is. Ha ezt tudtuk volna, még fürdőruhát is viszünk. A gyerekek végtelenített járatban ítéletnapig utaznának ezeken a kis masinákon. Ahogy csak megy és csörög, zörög, zakatol ki a világból, mindenkinek ismerős egyhangú ritmusával elandalít: tütü-tütü. A betontenger es panelforróság után frissítő volt a határtalan zöld és az arcunkba csapó hűs menetszél. De a végállomáson nem hagyott sem a patak, sem a sín vége. Elindultunk hát "torony iránt": a sínek mentén vagy inkább: ami maradt belőle. Sajnos a Csarna-patak elmosta a sínek nagyrészét a 90-es évek végén, így a síneket követve megdöbbenve szemléltük a most békésen csordogáló patak egykori pusztítását. Mintha egy bűntény helyszínén járnánk a félhomályos múltban, úgy gyalogoltunk egyre beljebb az erdőbe a sín maradványok mentén. Ha pedig kisvasút rajongók vagytok, akkor
ideje gyűjtögetni a füzetbe a pecséteket.
Milyennek találod ezt az értékelést?
Jó
2023. december 7.gyerekekkel járt itt 45 Egy nagyon kedves,fiatal pár üzemelteti ezt az apartmant. A gyerekekkel voltunk egy hétig itt ebben a mindent kielégítő apartmanba. Egy családi házról van szó,ahol 3 különálló apartman található. Mi az alsó szinten voltunk elszállásolva. 2 szoba,1 nagy és 1 kisebb,egy hatalmas étkező ,konyhával,egy különálló W. C.
és egy fürdőszoba, és egy terasz rész volt a miénk. Tudtunk főzni,nagy hűtő van és ami egy nagy családnál elengedhetetlen egy szuper nagy mosógép. Azóta mi is beszereztünk egy ilyet. :) Légkondicionált helységek. Az udvaron bográcsolási és grillezési lehetőség és egy nagy fedett kiülő van. Az udvaron lehet focizni és tollasozni is. Egy kicsit távol van a központtól,de megoldottuk ezt is. Meg voltunk elégedve mindennel. Köszönjük hogy itt lehettünk.
5Személyzet
5Tisztaság
4Ár / érték arány
4Kényelem
4Szolgáltatások
3Elhelyezkedés
Milyennek találod ezt az értékelést?
Jó
2023. november 27., kollégákkal járt itt 45 Egy tanfolyamon vettünk részt és az oktatótól kaptunk egy jó tippet ahol finom kávét lehet inni és emelett fincsi sütemények is vannak. A legjobb az volt hogy szinte csak egy pár lépésre volt onnan ahol a tanfolyam volt így kipróbáltuk. Igaz kicsi helyről van szó,de annyira kedvesek a kiszolgálók és annyira fiatalos kellemes a hely ,hogy nem bántuk meg hogy betértünk ide.
Nagyon finom volt a frissen főtt kávé és nagyon szépen elkészített sütemények látványa fogadott bennünket amint beléptünk. A legjobb az volt hogy volt tejmentes süteményük is és nem is csak egyfajta. Nagyon ízletes volt mind a kétféle sütemény amit választottunk. Szerintem ha erre jártok próbáljátok kiezt a helyet mert nem mindennapi. Ha jóidő van akkor az épület előtt is helyet lehet foglalni.
5Ételek / Italok
5Kiszolgálás
5Hangulat
5Ár / érték arány
5Tisztaság
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kiváló
2023. november 27.gyerekekkel járt itt 55 Az idei nyáron Balatonlellén találtuk meg a legfinomabb és a legkülönlegesebb réteseket. Most voltak itt először,de szerintem nem utoljára. A sétáló részen már az első napokban felfedeztük ezt a jó kis helyet. A Spartól mindössze 100 méterre,a vasútállomástól kb. 600 méterre található a Hortenzia utcában.
Kapható itt kürtöskalács fagyi,churros,buborék goffri,de ami a legfinomabb volt számomra a rétes. Frissen készült mind. Mert nem egy,vagy kettő féle volt,hanem sok-sok finomság. És nem kis szeletek,hanem igazi termetes darabok. És az ízük ,mennyei. Volt itt csokis-túrós,barackos-túrós,ribizlis-túrós,vaníliás-túrós,túrós,epres,szilvás,almás,meggyes,megyes-túrós,barackos. És persze voltak cukormentes változatok is. Csak egy baj volt. Hogy szinte fél óra alatt elfogyott mind. És nem mindíg volt utánpótlás. Pedig tuti megérte volna. Sajnos nem tudtuk emiatt az összes félét megkóstolni. De reméljük talán jövőre is itt lesznek.
5Ételek / Italok
4Kiszolgálás
4Hangulat
4Ár / érték arány
3Tisztaság
Milyennek találod ezt az értékelést?
Kihagyhatatlan
2023. november 18., csoporttal járt itt 55 Májusban voltunk osztálykiránduláson a Mátra Múzeumban. Nem csak nekünk felnőtteknek,de a gyerekeknek is nagyon tetszett ez a hely. Sok érdekes dolgot láthattunk. Többek között egy vadász kiállítást,egy hatalmas mamut csontvázat. Megtekintettük a természettudományi pavilont.
Felfelé haladva a gyökérszint, a cserjeszint, végül a lombkoronaszint állat- és növényvilága fogadja és öleli körül a látogatót. Láttunk sokfajta gerinces állatot,rovarokat,és a pálmaházat. Majd átmentünk az Orczy-kastélyba ahol megtekintettük a vadászkiállítást,majd a helytörténeti kiállítást és az élménytért,ahol sokféle ásvánnyal és csontvázzal találkoztunk. S végül a jó időnek köszönhetően kint is szétnéztünk az Orczy-kertben. Egyszerűen csodálatos ez a hely. Örök élmény marad mindenkinek.
Milyennek találod ezt az értékelést?
171 értékelés / 18 oldalon
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.