szbeli adatlapja

Csak a szalonna nem akart sehogy se megsülni. . . - Nézd, jól lesz már? - Süsd még egy kicsit. (. . . kis idővel később. . . )
- És most? - Nah, jó, jó lesz az már. . . A tűzön pirított kenyér igen kelendő lett, a sült-olvadós pillecukortól összeragadunk. Csillagos égbolton a Tejút csillagköde csodás, Göncöl-szekér és Nagymedve meg a többiek. Végre: Szabadság, szabadság, szabadság

Római-part:
Némi biciklijavítás elvitte az időt, így a tervezett: megyünk, amíg besötétedik,
aztán vonattal haza programból gyors újratervezés után:
a Római-parton keresztül az Északi összekötő hídnál kiülés lett: nyári sokadalom, bulihangulat,
nagyvárosi vízpart a város szélén
Szigetlakó leszek pár percre: a Duna kis kavics szigetei kukucskálnak ki a víz sodrásából.

A Duna itt kicsit gyorsabb sodrású, mint Dunakeszin, ellenben a hullámok még szebbek és nagyobbak is. Úgy döntöttünk, hogy itt is maradunk éjszakára a mini kempingben sátorral, így későig tudunk fürdeni. Este a Partifecskében élvezzük a dunai estét:igazi nyári vízparti szabad élet folyik itt, hangulatos élőzene szól, a közönség igen hálás érte. Aztán a sötétben parti sétára indulunk: csak a Hold messzi-sejtelmes fénye világít nekünk, itt-ott tüzeket gyújtanak a parton, a Duna csendes hullámain a túlparti városok fénypettyei ringatóznak. A függőágyakban pihenve élvezzük a lágy-hűvöskés szellőt, a pislákoló fényeket és homályt, az este andalító pillanatait. Már majdnem összeolvad minden hang, elringat a függőágy, ideje aludni menni. Másnap ki korán kel. . . dunai reggelre lel: most nincsenek se lampionok, se zene. Dunai csend és béke, még a parton is csak egy kutyás van. Éppen ideális egy kis könyvolvasásra. Pilismarótról haza sem jövünk, hanem egyenesen Leányfalun a Termálfürdőben állunk meg. Nyár van és semmi baj,
Olvadok, mint a vaj. . .

A természetes környezet került átalakításra, hogy a 2 szabadba visszavadíthatatlan vidra bemutatható legyen. Napi 3 etetés alkalmával megnézhető a vidra cukiskodás: Tomi vidra halat válogat evéskor, Bonnie beéri bármivel, csak hal legyen. A tanösvény rövidke, nem itt dönti meg senki a kilóméter rekordokat. Ellenben a csendes, türelmes megfigyelőnek lesz látnivalója: békésen úszkáló hattyúk, vizen korcsolyázó molnárkák, békák, nagyhal rablása, akár még a 15 vadon élő vidra is látható. A nádkunyhóban Matula bácsi hangulat: csak a csend felel,
vagy leginkább a vízivilág hangjai. A gólyák már indulásra készen állnak, utolsó készleteiket
töltik fel a nagy utazás előtt.

Neonzöldes békalencse mennyország. A mai emberrel sokszor az a baj, hogy hangos-zajos, türelmetlen és folyton rohan. Így lemarad a láp bozótos, kusza-furcsa világáról. Pl. azokról a kis rágcsálókról, amiket ugyan nem sikerült beazonosítanunk, ellenben ha nyugton maradtunk,
ők biztos elkeztek fel-alá futkorászni a lápi labirintus növényei között. Bár az M0-ás zaja megszokhatatlan, valahogy mégis igyekszünk hallgatózni: madárdal, vízbe csobbánosok. A gyerekek biztos élvezni fogják, mert van mini mászófal és kötélmászóka. Én is lógtam rajta. A kedvenc könyvem, filmem jutott itt eszembe: Delia Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek. "Mennyit hajlandó az ember feladni azért, hogy legyőzze a magányt? Elszigetelten élni egy dolog félelemben élni egészen más. Talán vannak álmok, amiknek el kell enyészniük. A mellkasában ott dobogott egy szív nagyságú fájdalom. Semmi sem enyhítette. Sem a sirályok, sem egy ragyogó naplemente, sem a legritkább kagylók. A láp nem mocsár. A láp a fény hona, ahol fű nő
a vízben és a víz egybeolvad az éggel. Lassan csordogáló patakok kacskaringóznak, elviszik magukkal a napkorongot a tengerig,
- Az meg mit jelent, hogy ott, ahol a folyami rákok énekelnek? A mama is mindig ezt mondta. (. . . )
- Ez csak annyit jelent, hogy messze, kint a bozótosban, ahol még érintetlen a természet. "
A tanösvény végén egy kicsi kis zöld szigetre
lehet kilépni, épp egy ember elfér a kidőlt fa tövében. A láp magánya ideális hely lesz ismételni. Ha nem találtok, ott keressetek: olvasok.

Az első meglepődés akkor ért bennünket amikor kihazták a kiválasztott menüt. Nem volt semmiféle gond vele,mert nagyon finomak voltak. Sőt olyan nagy adagok voltak,hogy nem is tudtuk mindet megenni. Ezt nem is gondoltuk volna,hogy menüben is adnak ekkorákat. Volt itt kakasleves,gulyásleves bográcsban,sertéspaprikás túrós galuskával,pankó morzsában csirkecsíkok hasábburgonyával és tartár mártással és desszertnek nutellás palacsinta. Nagyon ízletes ebédet fogyasztottunk el ebben a hangulatos vendéglőben.

:) Mi bersze igennek válaszoltunk. Amikor kihozták akkor esett le az állunk hogy ezt tuti nem tudjuk megenni és akkor mér el is csomagoltattuk. Mostmár sajnos nem volt ekkora méretben. De azért nem maradtunk éhen. Volt aki sonkás. kukoricás pizzát,volt aki húsmártásos pizzát és volt aki gyrosos pizzát kért. Nem is kellett sokat várni rá. 20 perc alatt el is készültek. Nagyon finomak voltak és vastag tésztával készültel,ami egyáltalán nem hátrány. Jó volt ide visszajönni,persze most már két gyerkőccel.