Bella Italia Restaurant Siófok

Gomba nyers volt, és ropogott. Egyetlen pozitívum, hogy kedves volt a kiszolgálás, és betartották a 20 perces készítési időt.

Elgondolkoztató ez a hozzállásuk, hogy ilyen beválthatatlan kuponnal próbálják magukhoz csalogatni a vendéget, soha többé nem fogunk ide jönni, most is csak a házhozszállítás kényelme miatt tettük, a ételek átlagosak, két gyerekkel nyaralás alatt a gyorsaság volt fontos, bár az sem stimmelt mindig, átlag 1-2óra volt a szállitás Siófok belvárosába, a pizzériától 5-10 perce lévő címre. Mindenképpen más étkezési helyet ajánlok, mi is ezt fogjuk tenni a jövőben, ki tudja, ha ennyire fontos nekik az egy pizzájuk, akkor min spórolnak még a vendég kárára. Sajnálom, hogy megszavaztuk a bizalmat és bedőltünk a nem valós vendégcsalogató ajánlatuknak.

Majd felajánlott egy dohányzó nő melletti asztalt, és egy ötszemélyeset, ahova tűzött a nap, mondtuk, hogy napra nem ülnénk és cigifüst mellé sem. Találtunk egy nyolcszemélyes asztalt az étterem végében. Amikor le akartunk ülni, láttuk, hogy a két pincér összemosolyog rajtunk, ezért úgy döntöttünk, hogy inkább elmegyünk, mondtuk, hogy " köszönjük a vendéglátást ", erre ők ugyanolyan cinikusan, mint az első kioktatásnál- azaz, hogy ne toljuk össze az asztalokat- búcsúzóul mondták, hogy " mi is köszönjük". Törzsvendégek voltunk, sokszor télen is ettünk itt, csak azt reméljük, hogy ezek a "pincérek" csak nyári idénymunkások, és semmi közük a vendéglátó szakmához !

Máskor meg. . . szinte semmi. A SióPlázában láttam két nyitott éttermet, de csak nem eszik már az ember egy csodaszép balatoni nyaralóhelyen egy plázában! ! Lent a parton, a Petőfi sétányon végig minden zárva volt! A hajóállomás környékén szintén. . . a Park hotel ugyanúgy. Verőfényes melegben. Végül visszakullogtam a "belvárosba" és jónéhány bezárt étterem után eljutottam megint a Fő térre, ahol aztán, belátva, hogy itt nincs nagy választási lehetőség, beültem a Bella Italiába. Pedig nem erre vágytam. Valami régire, az emlékeimhez illőre. Törtem a fejem, egyáltalán hogyan hívták ezt régen, mert itt mindig étterem volt, sőt, táncos szórakozóhely. . . Nagy, üres terasz, egy házaspár evett az egyik végén. Leültem az árnyékba, étlap, választottam egy húslevest tortellinivel, meg szicíliai oldalast parázsburgonyával. Olyan kis szolid ebédnek tűnt. És elég gyorsan meg is kaptam, nem kellett sokat várni. A húsleves nagyon finom volt! A paradicsomba sütött oldalas sem volt rossz, jól is laktam. Azután kértem egy Radebergert, de miután a fiú elismerte a keresztkérdésre, hogy aznap még senki sem ivott a csapból, óvatosan csak egy pohárral. És tényleg, csőben állt és pangott, annak ellenére, hogy hideg volt. Azért felbuzdultam, és hej, most már ivott valaki (én) belőle, kértem egy nagyobbat is, náluk 4 dl a korsó. És tényleg jobb volt. . . mondjuk, illett volna az étteremnek kiengedni előre egy pohárnyit a lefolyóba. Derűsen ücsörögtem a Fő tér sétálóit nézegetve, De aztán jött a fejtörő megint. Ettem egy ezervalahányforintos levest, meg egy négyezer valahány forintos másodikat. Ittam némi sört. Ez hogyan szökött fel 9000 forint fölé? ? Valahogy úgy, hogy van benne ilyen szervízdíj is, meg olyan szervízdíj is. . . ezzel nincs mit tenni, így kell ránézni az ételre, hogy az ára, meg a járulékos egyéb költségek, ha akarom, ha nem. . .

Értem én, hogy szép a barátság, de így a többi vendég sokadrangúnak érzi magát (vagyis mi azt éreztük). Ráadásul a Fő téri zajokat is elnyomta a társaság és a pincérek lármája, lehet úgy gondolták így lesz meg az olasz feeling (zajos, hangos, már-már kiabálós stb). Az árak tényleg magasak, de a finom ízek miatt szerintünk elviselhető.

A pincérek fiatalok, pörgősek, szívélyesek. Érdeklődnek, finom volt-e az ebéd. A belső tér, ahol ültünk, egy kicsit nyüzsgős volt, az összes rendelést mellettünk vitték el, erre jártak WC-re. Itt csörgött a telefon. Kint viszont DOHÁNYOZTAK! Tehát tökéletes helyet nem találtunk.