Budapest közepén ülve kinéztünk pár közeli helyet az interneten, de a helyzet reménytelen volt. . . délután háromra felhívtunk vagy ötven helyet (a végén már földrajz nem számított), ahol - ha egyáltalán felvették - közölték, hogy full ház, sorry. . . és ránk csapták a telefont. Bevillant egy ötlet, ami rögtön ki is csúszott a számon: Kapitány! ! Évekkel ezelőtt voltam ott egyszer, édesanyám 55. szülinapját ünnepeltük ott. . . A párom rám nézett és már hívta is a szállodát: tudjuk, hogy elkéstünk kissé, de. . . A vonal túloldalán egy nyugodt és kedves hang válaszolt: persze, várjuk önöket sok szeretettel, várra néző szobát szeretnének? Fél órán belül robogtunk Sümegre, ami nincs közel, de nagyon messze sem Budapesttől. Megérkezésünkkor láttuk, hogy nem a vendéghiány okozta a szíves látást: tele volt a szálloda parkolója, és nem akármilyen kocsikkal. . . Egyszerűen felkészültek arra: szilveszter van. Az ajtóban korhű lovagok fogadtak minket. A bejelentkezéskor még nem tudtuk, hogy csak egy éjszakára ugrottunk le, vagy itt pihenjük ki a bulizás fáradalmait. Semmi gond, kerestek nekünk egy olyan szobát, amit kivehetünk még egy éjszakára, ha úgy döntünk. . . A szobában pezsgő, és mézeskalács fogadott, pedig nem voltunk "all inclusive" vendégek. Bár így végül nem a várat néztük a szobánkból, hanem a közeli Shell kutat, megbocsátottuk ezt is. Még volt időnk az esti buliig, így leszöktünk a wellnessbe - persze biztonságba helyezve az esti frizurát. Örömmel konstatáltuk, hogy a wellness tágas, mindenki talál magának elfoglaltságot. Akkor nem is nagyon vettük szemügyre, csak beugrottunk az üresen tátongó jakuzziba és kiengedtük az egész napos feszültséget. Kérésünkre azt az élményelemet kapcsolták be, amit csak kértünk. Mire teljesen elengedtük a napi stresszt, visszasurrantunk a szobánkba a közeli csigalépcsőn és elkészültünk az estére. Minden eszköz biztosított volt: hajszárító, kis fürdőszobai kellékek, nagyítós tükör, kádas fürdőszoba, egész alakos tükör. Igyekeznünk kellett, mert a program már elkezdődött. Az étterem bejáratánál maga a tulajdonos köszöntött minket pezsgővel a korhű ruhába öltözött személyzettel karöltve. Az ízlésesen berendezett teremben odavezettek minket az asztalunkhoz és megkezdődött a vigadalom. Semmire nem tudok rosszat mondani, a pincérek ott termettek, amikor kiürült a poharunk, programok sora vidította fel az éjszakánkat (pl. Südi Iringó táncolta meg a társaságot) és egy igazán kellemes együttes húzta el a nótánkat hajnalig. . . Bár a "nézése meg a járása" betette a kaput, de nem is baj, így másnap emberi időben tudtunk felkelni: még a reggelit sem késtük le. Figyelmesség: a szálloda is tisztában volt azzal, hogy nem fognak a vendégek nyolckor reggelizni, így 11-kor még javában tartott, mikor lementünk. Zavarba ejtően sok volt a felszolgáló, szinte minden sarokban öten-hatan nézték, miben tudnak segíteni, a helyi biogazdaságból származó ételek igazán ízletesek voltak. Ha valaki mégsem találta meg a kedvére valót, bármit elkészítettek. Miután megnyugtattuk kissé fáradt gyomrunk, ismét magunkra öltöttük a fürdő dresszt, és gátlástalanul mindent kipróbáltunk, ami fellelhető volt a wellnessben. Szokatlanul tágas és két szintes (! ) vizes részlegükön van klasszikus jakuzzi, hátdögönyöző, és hatalmas úszómedence is. Aki azonban gyerekekkel érkezik, nem kell lemondania ezekről az élményekről: a kicsiknek szánt csúszdás pancsoló ugyanis össze van építve egy felnőtt medencével, amelyben szintén sok a buborék :). Itt még plusz extra, hogy eközben full panorámás kilátás nyílik a várra. Nehéz innen kiszakadni, nekünk is nehezünkre esett. Délután azonban éreztük, hogy kell egyet pihenni az esti program előtt, ami egy középkori lovagjáték volt, vacsorával egybekötve. Ez benne foglaltatott a csomagunkban. Pár óra alvás után, felfrissülve érkeztünk a recepcióhoz, ahol már várt minket egy lovag, aki átvitt bennünket a helyszínre: a vár tövében található lovagterembe. Tapasztalatlan lovasbemutatóra érkezők révén rögtön beültünk az első sorba :) Ez később megbosszulta magát, de legalább jól láttunk. Lenyűgöző, és nagyon igényes a program, amit összeállított a személyzet, a ceremóniamester pedig maga volt a csúcs: egymás után konferált magyarul, angolul, németül és még valamilyen szláv nyelven. Én kissé féltem a lovak közelségétől, és a patáik által felvert homok sem esett nagyon jól, és ezt kiszúrták a műsor készítői is, de erről majd mesélnek a képek. . . Összességében pazar műsor volt, a vacsora fenséges, talán csak a cigányzenészek - konkrétan a nagybőgős - ment kicsit az idegeinkre, de lehet az ő hamissága is a műsor része volt. . . :) Sehol nem találkoztunk egy unott arccal, csak mosollyal és szívélyességgel - ez ritka. Fáradtan ájultunk el a szobánkban, majd reggel egy búcsú fürdőzéssel zártuk a szilveszteri programot. Sok-sok éve voltam itt utoljára - akkor az új szárny csak épült - de semmit sem romlott a hely minősége. Ez nagy szó manapság. Itt a vendég tényleg megbecsülésnek örvend. Köszönjük az élményt! Visszatérünk. :)
