Félő, hogy az újfeudalizmusban megint valakié lesz, hát gyorsan megnézendő. A jelen első változása, hogy egy öregúr már a bejáratnál lekaszál pénzzel a parkolással, régen a kastélybejáratig felgurultunk, most más szelek fújnak. Innen séta vagy loholás a kastélyig, esetemben az utóbbi, mert nem számítottam rá, hogy nem engednek tovább, és a vezetés adott időpontban indult, hát futás a 35 fokos hőségben. Amúgy utolértük a csoportot. Egy dekoratív hölgy volt a vezető, ráadásul szépen járt, ez nők között is ritka és feltűnő tulajdonság és értelmesen adagolta is a mondanivalót. Próbált minden igényt kiszolgálni. Bizony nagy felújítás volt itt, és sok szépség került az ember szeme elé, még ha az esetek zömében nem is az igaziak. Mielőtt még továbbsétálnánk, a kastélyt 1882-ben adták át, a kor egyik legmodernebb építménye volt. Wenckheim Krisztina kérései a tervező Ybl Miklós felé ilyenek voltak, hogy annyi ablaka legyen, ahány nap van egy évben, annyi szobája, ahány hét, és annyi bejárata, ahány évszak. Ha a bőröd alatt is pénz van, semmi sem akadály. Vissza a sétába: ilyeneket hallasz, hogy a grófnő nem szerette az ételszagot, ezért alagutat építettek a szomszéd épületből, ahonnan áthordták a kaját hmm szóval, bármi. Később magánrepülőgép, a legmodernebb autók, és újra bármi. Szóval, ami belefér. Aztán azért gondolj csak bele az ország egyik leggazdagabb családja, számtalan kastéllyal, és például Jókai Mór a Wenckheimekről mintázta a magyar nábobot, amit filmen Bessenyei Ferenc játszott, amiből kiderült, hogy a legaktívabb tevékenysége a dúsgazdagoknak az volt, hogy a környék hasonlóan korhely uracskáival holtrészegre ihassák magukat, miközben rojtosra szerették a környék jobbágy- és cigánylányait. Hmmm. Dicső magyar történelem, áldás a múltra és ősökre, szóval mindezért a Wenckheimek folyamatos egyházi áldásban, papi nyalásban részesültek, címer, jellem és erény, hitünk, kardunk fennen ragyog, sok-sok Wenckheim templom, kripta őrzi a fényestekintetűek holt porait, oltárok és magasztok, kántorok zengik nevüket, a jobbágy- és cigánylányok neveit meg fedje sűrű homály. A kastélynak egyébként van saját kápolnája, nagyon szép, nem kihagyni, meglátogatni, és van egy kilátóként is működő hatalmas tornya is, 172 fok a csigalépcsőn, feleségem erősen kételkedett benne, hogy lendületesen teljesíteni tudom, de rácáfoltam. Gyönyörű a panoráma odafentről, a kastélykert egy része gondozott, nem olyan szép, mint régen, de azért mégis. Ennyit elöljáróban, a többit meg menj el és nézd meg magad! Érdemes!