Az ágyat megközelítve jól bevágom a derekam az asztal sarkába. Elsők vagyunk aznap,irány a konditerem,és a szauna. Hideg van. sipirc a szaunába,megmelegszünk. Majd később vissza nézünk. Meglátogatjuk a játéktermet. Újabb csalódás,az asztalok ahogy esik úgy puffan módon elhelyezve. Itt is hideg van,nem megy a fűtés. Sétálunk egyet. A fű csak ott van levágva ahol a quad pálya van,mindenhol gazos. Dohányzó hely akad bőven,ez jó mert dohányzunk. A biciklik kitűnő állapotban vannak,uzsgyi,hajrá csavargunk. A táj tökéletes,délután kettőkor csak a madarakat hallani,csen és nyugalom az egész településen. Horgászati lehetőség van,csak napijegy kell hozzá. Naná,hogy a férjem letámadja az első pecást,hisz ő is imád horgászni. Vacsi idő,a jó levegő meghozza az étvágyat. Irány a hotel étterme az ajánlatban "Gazdag három fogások vacsora,tiszaugi ízekkel" szerepelt. Az étterem ajtajában egy hatalmas táblán a menü:Húsleves
Rizibizi cordon bleu
palacsinta
Hááát. . . . ilyen vacsorát a 12 éves lányom is csinálna szerintem. Csészécskében az első fogás,pár falat az egész és erősen leveskocka ízű. Sebaj előétellel nem szabad jól lakni,jöhet a második. Innánk valamit,de a fiatalembert csak akkor látni mikor tányért cserél elöttünk. Fura íze van a rízsnek. . . kóstolgatom,igen rájöttem ,használt olajban lett megpirítva . Na ezt félre toljuk,jöhet a husi,kissé ropogósra azaz túl sültre sikerül a panírja,kemény és száraz. Éhesek vagyunk a husi elfogy. Álmodozunk! Palacsinta 2-3 darab,lekváros kakaós hú de finom lesz. Kihozzák,és nevetőgörcsöt kapunk. 1 darab van a tányéron,gusztusosan tálalva porcukorral,csokoládé öntettel. Neki látunk ,ilyen nincs. . . a csoki öntet van a palacsintába is. Csalódottan és éhesen távozunk az étteremből. Fürödnénk,de a csapból langyos víz folyik,és a szobánkban is hideg van,összebújva alszunk. Reggel éhesen megyünk az étterembe,a reggeli svédasztalos,kárpótol a vacsoráért. A napunk íjászkodással és biciklizéssel telik,mivel a quadot csak jogosítvánnyal lehet használni,bár szerintem a 10 éves kisfiúnak aki elrobogott mellettünk, szintén vendég volt a hotelben,nincs még jogosítványa. Vacsora idő. Ígéretes felirat a táblán:Gulyásleves
krumplipüré-pecsenye
gesztenyepüré
Nosza farkasok,irány az etető ! A gulyásleves kísértetiesen hasonlít ízben a tegnapi húslevesre,hús nincs benne,csak a szine más. A krumpli szét tapicskolva nyugszik a tányéron egy 10 centis húsdarabbal,amiknek se íze se bűze. Csalódottan várjuk a desszertet,De felcsillan a szemünk,egy kehelyben tejszínhabbal,málna öntettel nyakon öntve kapjuk a finomságot,ami fél perc alatt eltűnik a gyomrunkban. Irány a hideg szoba,hideg zuhannyal,összebújás. Reggelire ugyan azt kapjuk mint előző nap,sebaj éhes gyomor mindent bevesz. Beszélgetéskor kiderül,hogy ez tényleg egy igazi családi hotel. 3 alkalmazottal,akik mindent csinálnak. A szakácsunk egyben karbantartó,program szervező és kertész is. Színvonalas igényes kis hotel lenne ha elég emberük lenne,de senki nem akar olyan messzire menni,így mindent ők csinálnak. Öten hatan. Mindenki mindent,amit vállal. Elismerésem ezeknek az embereknek. Bár a szakácsot lecserélném,és a fűtést bekapcsolnám,szerintem gyermekkorunk nyári táboraira hasonlít ez a hely. Nosztalgiázásra ,egy kis vissza tekintésre a gondtalan gyermekkorra tökéletes.