Budapest XI. kerületében az Érem utcában, nemzetközi-magyaros konyhával és különleges kenyérlángossal várja Vendégeit a VakVarjú Vendéglő. Tudja Ön, hogy mi a vakvarjú? A vakvarjú a kenyérlángos népi elnevezése és egyben éttermünk névadója is.
Tovább olvasom >>
Azért választottuk ezt a kedves emlékeket ébresztő régi magyar nevet, mert konyhánk egyik különlegessége a kenyérlángos, valamint a magyar konyha legfinomabb remekeit kínáljuk Önnek, reform köntösben. A VakVarjú olyan étterem, ahol minden azért van, hogy Ön jól érezze magát! Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy napról napra többet nyújtsunk vendégeinknek. Ha már jobban szeret majd nálunk (l)enni, mint otthon, akkor értük el mi is a célunkat.
Ez az étterem nem lett a kedvencünk. Hiába ingyenes a parkolás, ha nincs szabad parkolóhely sehol a környéken, kb. 500 métert gyalogoltunk a tűző napon, mire eljutottunk a célig. Az éttermet szépen felújították, talán túl elegánsnak is tűnik a panelházak árnyékában.
Az étlap csodálatos, vicces, színes, de kicst túl sokat sejtető, vagyis többet vár az ember, mint amit végül kap. Az ételeket leginkább a "nem rossz, de semmi extra" kifejezéssel tudnám értékelni, bár a csupros babgulyás leginkább menzás babgulyásnak ment volna el. A kiszolgálás a tömegnek megfelően viszonylag lassú. A kerthelyiség kellemes, de a hangulatot nagy mértékben rontotta a szomszéd asztalnál üvöltöző félrészeg külföldi társaság (mondjuk ez nem a személyzet hibája). Szóval összességében nem tetszett és nem értem miért megy oda ennyi ember. Több kedves kis vidéki vendéglőben negyed áron háromszor különb ételeket ehetünk, persze az nem Budapest és nem ilyen puccos a környezet. A jelek azt mutatják, hogy erre is van igény.
Ma voltunk sokadszor, de utoljára a helyen. Az unott, kedvetlen személyzet ma végérvényesen kiverte a biztosítékot nálunk. Vasárnap délutáni csúcsforgalomban érkeztünk, a pincérek egyik fele próbált nem tudomást venni megjelenésünkről, akit pedig végül mi szólítottunk meg azzal a kérdéssel, hogy szabad-e az asztal,azt a választ kaptuk, hogy ha leszedi az asztalt, akkor lesz.
Igen, a várakozási idő. . . Mi cirka 1 órát vártunk egy levesre és egy főételre. Személy szerint nem örülök neki, hogy rendelnem kellett egy őrült adag ételt (levest), aminek kb a felét voltam képes megenni. A másik fele mehetett vissza. Próbálkoztam kis menüt kérni, de a pincér elég gyorsan lekezelte a helyzetet.
A VÁRAKOZÁSI IDŐ alatt esélyünk nem volt mást is rendelni, pedig azért 1 óra ücsörgés közben már kellett volna minimum 1 pohár bor. . . Pincér persze sehol. Illetve de. . . volt egy szőke kis csaj, akihez akkor se szóltál volna, ha épp 2 nyugtatón túl vagy, mert úgy húzta a száját. . . de ő legalább ott volt. A párom közepes húst kért, ami angolos lett. De ki panaszkodott volna még 1 óra várakozásért? :) 1 óra várakozás után esélytelennek tartottuk, hogy itt még bármit is rendeljünk. . . újabb 1 óra tartózkodásért. Mindezt délután 3-kor amikor már alig voltak az étteremben. Egyébként az étel minősége teljesen rendben lett volna. . . Sajnos ezt ellensúlyozta a visszaküldött étel mennyisége (a pincér persze udvariasan megkérdezte, hogy ízlett-e - mert biztos poénból próbáltam kis adagot rendelni-), a várakozási idő, a koszos radiátor, az ablakpárkány, ahol a sarokban nem járt a portörlő, a karácsonyi díszek szeptemberben. (Mindezt nem vettük volna észre, ha időben érkezik az étel. . . ) Röviden, tömören: ide nem megyünk vissza többet. Annak ellenére sem, hogy baráti ajánlásra mentünk ide.
Az értékeléseket az Ittjártam.hu felhasználói írták, és nem feltétlenül tükrözik az Ittjártam.hu véleményét.
Ön a tulajdonos, üzemeltető?
Használja a manager regisztrációt, ha szeretne válaszolni az értékelésekre, képeket feltölteni, adatokat módosítani! Szívesen értesítjük arról is, ha új vélemény érkezik.
