De attól még nem képesek megkülönböztetni a pangasiust a szürkeharcsától, s így lesz a legkülönbözőbb ételekbe harcsa helyett pangasiust tevő (tehát csaló) Látóképi csárda 5 pont, a pazar Ikon meg 3 pont. Ez olyan, mintha techno vagy raprajongók írnának kritikát egy Bach-koncertről vagy egy Mozart-operáról. A Márga bisztró épp annyira jó, mint a híre. A déli part sztárjához, a Kistücsökhöz hasonlóan egész évben nyitva tart. A beltér megnyerő, a kilátás lélegzetelállító még télidőben is. A kiszolgálás vérprofi, gyors, szakszerű. Tudják az elismerést fogadni, ami messze nem általános, sok pincér lemered egy dicsérettől. Az összélmény annyira jó volt, hogy a kritikának nem is adtam hangot, így azt nem tudom, hogyan fogadják, de biztos vagyok benne, hogy megfelelően. (A leveseket elég bátran sózták, ha jóindulatú akarok lenni s miért ne akarnék, akkor azt mondanám, hogy a mai magyar közízlést célozták meg). Az étlap elismerésre méltóan rövid, két előétel, két leves, hat főétel, egy desszert szerepel rajta, amihez hozzájön három tétel a napi ajánlatból. Mi rendeltünk gyöngytyúklevest szarvasfasírttal és daragaluskával, hallevest, amit formázott fogaspástétommal, zöldségekkel, gombával és házi rizstésztával szolgáltak fel, álomfinom túrógombócot házi fagylalttal és egy csokiduó nevű desszertszimfóniát. Ételeink tálalása, ízre, állagra egyaránt emlékezetesek voltak. A zéró tolerancia jegyében szörpöket rendeltünk, kitűnő, házi málna- és zsályaszörpöt, ami azért sem volt nagy áldozat, mert a pincészet csúcsborainak egy részét épp előző nap kóstolhattuk meg a Furmint február nevű rendezvényen. Egyébként van saját borpárlatuk, tartanak bencés keserűlikőrt és egy egész szortimentet a talán legizgalmasabb, zöldségpárlatokkal is kísérletező Brill nevű, Harcon működő főzdétől. A söröket a balatonvilágosi Hedon szállítja a szomszédságból. Katartikus élmény volt a Márga, ajánljuk mindenkinek, akár egy vasárnapi kirándulás apropójaként.
