A jóga meg olyan igazi nyugis dolognak tűnik, mégis megmozgatja az ember minden porcikámat. De a jóga gyakorlatokhoz az elmélet és a lelki gyakorlat is hozzá tartozik. Ennek apropóján gondoltam, hétvégén párommal tervezzünk egy kis elvonulást a világ zajától. Olvasgatva a prospektusokat találtam egy tökéletesnek tűnő szállodát, ami megfelelt ennek a célnak és ami még a legtöbbet nyomot a latban, hogy a szálloda mellet található a föld szívcsakrája. Ezt olvastam:
„Budapesttől nem messze, a Pilis legszebb részén várja vendégeit a háromcsillagos Walden Hotel Dobogókőn. A szálloda madárbarát kertjében, egy tanösvényen keresztül haladva, a vendégek testközelből ismerhetik meg hazánk madárvilágát”
Na ez kell nekem. Ott klasszul feltöltődőm. A párom már nem volt ennyire lelkes, de ha nekem ez jó neki sem lehet olyan rossz gondolta. Ágy van enni adnak, csak kibírja valahogy. De, hogy még mit gondolt azt szerencsére nem részletezte. Egy baráti házaspárral indultunk és meg is érkeztünk a kiválasztott szállodához. Az út kb. 2 órát vett igénybe. Vagy rosszul időzítettünk, vagy nagyon siettünk de 11- óra körül már ott voltunk. Az idő szomorú, felhős. Én ezt olyan ágybabúvos időnek hívom. A szálloda épülete hatalmas erődként emelkedett elénk. Az előtér hideg, a fogadtatás fagyos a recepciós részéről, mikor mondtuk, hogy megérkeztünk és majd ebédelni szeretnénk. Kelletlenül közölte az étterem még zárva a szobák még nem készültek el. Jobb híján az előtérben leültünk (mert ágy sehol) és kávézgattunk, hogy teljen az idő. Nemsokára a recepciós fiatalember odajött hozzánk és a lehető legudvariasabb hangon közölte, hogy a szobák készen vannak. Foglaljuk el őket nyugodtan és ha felfrissültünk szívesen látnak az ebédlőben. Erre a hírre én állítom, hogy még az ég is kiderült. A szálloda megtelt melegséggel és otthonossággal. A szobák az emeleten helyezkedtek el. Nagyon szépek nem túl hivalkodók de tiszták. Az ágyneműk hófehérek. És az egész igen barátságosan van berendezve. Az étteret egy télikerben helyezkedett el remek kilátással. A szálló ősparkjára nézett. Úgy érezte az ember mintha kint ülne a természetben. A fák hatalmasak a fű gyönyörű zöld. A madara ott röpködtek körülöttünk. Egyik délután esett az eső, és a felhők ott lebegtek előttünk. Még soha nem láttam ilyet. Az étel kiválló volt. Svédasztalos reggeli és vacsora, menüs ebéd. Maximálisan kielégítve minden étkezési igényt. A reggeliről még el kell mondani, hogy saját sütésű péksütemények illata fogadta a reggelihez érkezőket. Sós, édes péksütemények illatoztak. Mondhatnánk, hogy mennyei lakomát rendeztünk. (ez a szálló úgy tudom, hogy régen apáca zárda volt ezért ez a legjobb jelző. )
A turista útvonalak megtalálásában is segített a személyzet. Térképeket kaptunk. Így ráleltünk a Föld Szívcsakráját is. Ahol nem régen járt a Dalai láma. És megszentelte a földet. Hoztam is belőle egy kicsit. A prospektus teljesen igazat állított a kertről a tanösvényről a madarakról. A kirándulás után meglátogattuk a wellness részleget. Ami csak a legjobb jóindulattal nevezhető wellnessnek (de nem is ez volt a fő cél). Finn szauna, kb két edzőgép, és egy nagyon kellemes só kamra. Igen dekoratív és barátságos. Egy órahosszát elüldögéltünk és magunkba szívtuk a sós levegőt. Ez a kis kiruccanás pár évvel ezelőtt történt,de a mai napig nagyon nagy örömmel gondolok vissza. Most így felidézve, lehet, hogy újra visszamegyünk megint egy kicsit feltöltődni.