Böngéssz a legfrissebb budapesti értékelések között!

Nem bántuk meg, kiváló konyhát ismertünk meg. Feleségem borsólevest evett rákkal ( a rákot én ettem meg ) én bruschettát választottam előételként tonhallal és avokadóval, majd nekem vaslapon sült branzino filé, feleségemnek csirkemell következett, almatorta zárta a sort calvados öntettel. Kinézetre, és ízvilágra is remekbe szabottak voltak az ételek, bizonyítva, hogy az olasz konyha nemcsak pizzából és spagettiből áll. A kiszolgálás kifejezetten kedves, udvarias volt, magyar pincérekkel, ami a környéken már ritkának számít. Van olyan hely, ahol az olasz jelleget a magyarul nem tudás jelenti, itt a kiváló minőség. Mindennapi vendégek nem leszünk, de a következő étteremhét alkalmából valószínűleg eljövünk.

A berendezés érdekes, nem éppen étteremre hasonlít, inkább könyvtár jellege van, enciklopédiákkal a polcokon. A falakon a névadó Roger Scruton brit filozófus gondolatai olvashatóak. Az étkezésen kívül különböző kulturális programoknak is helyt ad a Scruton. A mostani ételek jól sikerült, szépen dekorált fogások voltak, én csicseriborsós tonhalsalátát, nejem édesburgonya levest evett előételként, majd nekem kacsacomb káposztás cvekkedlivel, nejemnek grillezett kecskesajt következett parajos rizottóval. A desszertek is finomak voltak, számos ( cukor, glutén, laktóz ) mentes
süteményt kínálnak.

A felújítás jól sikerült, stílusos, elegáns hely lett, a kiszolgálás kifejezetten magas színvonalú. Az ételek jól sikerültek, gulyáslevest ettünk mindketten, majd következett a vaddisznó comb és a somlói revolúció. Az ételek nemcsak finomak, de látványra is szépen komponáltak voltak, az étteremben ragyogó tisztaság uralkodott. Remek estét töltöttünk itt, nyáron, amikor ki lehet ülni, remélhetőleg még hangulatosabb lesz.

Ez rendben is volt, pohár Pilsnert kértem, meg presszókávét, Azután jobb híján felmentem a szűk lépcsőn az emeletre (? ), galériara (? ) és ott egy hosszú, sivár asztalnál letelepedtem. Ez itt fent egy raktár is egyben, rekeszek, ládák, narancsok, ez-az van itt, meg a WC-re járók. A sörrel meg a kávéval semmi baj, kb. 1600 forintot fizettem értük, hát a hangulat az olyan semmilyen, nézed a pici ablakon át a zsivajgó teret, egy házi dolgozó meg hangosan b**megel lent, szidja az esti részeg vendégeket. Nem volt valami felemelő élmény, kiszolgálás kedves, ital jó, amúgy meg hát ez van.

Be is ültem a NonStop sörözőbe, kértem egy korsó Pilsnert, és letelepedtem. A kiszolgálás barátságos. Összesen még két ember tartózkodott a nagy hodályban, a nő úgy nézett ki, mint egy TSZ javakorabeli bérszámfejtője a 60-as évekből, a pasi meg hosszú, nyurga, fiatal, talán anya-fia, de nem hasonlítottak egymásra, és nagyon elmélyülten dartsoztak. A nő nagyon profi volt, és ezzel a nézegetéssel elvoltam akármeddig. A sör nagyon jólesett, friss volt és hideg, viszont jól megkérték az árát, hát, itt 1400 forintért iszol egy korsó sört. Ennyi már az idő. Ketyeg valahol a horizont alatt a 2000 forint/korsó sör is, Csupa gazdasági siker ez az ország. De most már legalább tudjuk, hogy három IRON Bar is van Budapesten.

Nem ehetünk minden nap a Waldorf Astoriában. A Rákóczi téri vásárcsarnok délidőben kong az ürességtől, mintha minden zárva volna, egyes üzletekre az van kiírva, hogy eladó. Gazdaságunk fővarázslói piszkos nagy pusztítást vittek végbe az elmúlt években a kereskedelemben. Ez a büfé oldalt áll. takarva kissé a kihalt vásárlóutcától. Egy-két ember ténfereg arra néha, rejtélyes okból, velem együtt. Na, és aztán megláttam, hogy van rántott csirkemáj, ez kiváltja a hormontermelésemet, egyből felélénkültem, és azt kértem helyben fogyasztásra. De tényleg, ha nem helyben fogyasztod, akkor mit csinálsz vele? Hazaviszed valami zacskóban a városon keresztül vagy kiülsz a térre a fűre rágcsálni, mint a többi hajléktalan? Itt legalább egy asztalnál állsz. Jó adag rántott csirkemáj, jó adag krumplival, jó kis céklával, tálcán. Sót is kaptam hozzá, szükségnek esetére. Finom volt. Közben néha kedélyesen beszélgettünk, a belsőségek volt a főtéma, ilyenekről esett szó, hogy szalontüdő. . meg, hogy már nem is ismerik, nem keresik az emberek. Később, amikor befejeztem a falatozást, megvitattuk a vendéglátás jelenét és múltját, a tulaj sem volt mindig itt és ilyen, valaha frakkban szolgálta az ügyet és a vendégeket. Tahó korban már nincs frakk, meg illemszabályok sincsenek, hát ez megszűnt. Ilyenekről cseverésztünk. Meg, hogy mennyiből lehet mindezt manapság kihozni. . . hát én összesen kb. 2500 forintot fizettem a kiadós, jó ebédért, és meg voltam vele elégedve.

A kiszolgálás kedves, kommunikatív, érdeklődő, figyelmes, újabb erős 5 pont. Mint ahogy maga hely is.